1957. november 5., kedd

KOSSUTH-adó Esti krónika Elsőnek moszkvai tudósítónké a szó: A moszkvai utcák már magukon viselik a közelgő ünnep jeleit. Nemcsak a vörös zászlókkal, drapériákkal feldíszített házakra gondolok, hanem arra a nehezen megnevezhető valamire, bizonyára önök is ismerik ezt, amire azt mondhatnám, hogy az ünnep a levegőben van. Az emberek üdvözlő táviratokat küldenek rokonaiknak, barátaiknak. Nagy a forgalom az áruházakban és az üzletekben, mindenki ajándékot vásárol, a háziasszonyok pedig az ünnepi ebédhez szükséges csirkét és élelmiszereket szerzik be. Nagy keletje van a jó orosz vodkának is. Nagy napja van ma a szovjet festőknek és szobrászoknak. A volt lovarda épületében délután megnyitották az októberi forradalom 40. évfordulójának szentelt képzőművészeti kiállítást. Az elmúlt napokban számtalan küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. Párt-, kormány- és parlamenti delegációk, szakszervezeti és kulturális küldöttségek. Ma délelőtt érkezett Moszkvába Jugoszlávia és Lengyelország hivatalos küldöttsége, az esti órákban pedig a magyar küldöttség. Mint vendégek valószínűleg ott lesznek holnap a SzU Legfelső Tanácsának jubileumi ülésszakán. Éppen a vendégek óriási száma miatt határoztak úgy, hogy ezt az ülést a szokástól eltérően nem a Nagy Kreml palotában, hanem a ... sportcsarnokban tartják. Az elmúlt héten a szovjet tudósok jó néhány nagy jelentőségű technikai újdonsággal lepték meg a világot. Hogy csak két példát említsek, felbocsátották a második holdbébit és bemutatták a világ legnagyobb utasszállító repülőgépét, a Tu-114-et. Úgy hírlik, hogy a november 7-i katonai díszszemlén a külföldi vendégeket még egy-két nagy jelentőségű technikai újdonsággal ismertetik meg. – Mi történt ma az országban? Feri-hegy. A Feri-hegyi repülőtér betonpályáján útra készen áll a berlini különrepülőgép. A gép mellett kedves vendégek, az NDK népi kamarájának küldöttsége. Az épület homlokzatán magyar és német zászlók lobognak. Vendégeink most visszaindulnak, kezükben a búcsúzás emlékei, vörös rózsacsokrok. Sok-sok kedves élménnyel távoznak, hiszen rövid egy hét alatt jártak Budapesten, Pécsett, Szegeden, Sztálinvárosban, Miskolcon, mindenütt hosszasan elbeszélgettek munkásokkal, parasztokkal. A delegációt a repülőtérre elkísérte Vas Istvánné, Nagyistók József, Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövete. A küldöttektől Vas Istvánné búcsúzik: – Kedves elvtársak, drága barátaink! Mi arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló 8 nap alatt áttekintést kapjanak 12 év alatt elért eredményeinkről, arról a gazdasági, politikai és kulturális előrehaladásról, amelyet az ellenforradalom leverése után pártunk vezetésével a forr. munkás-paraszt kormány és dolgozó népünk elért. Rendkívül hasznosnak tartják azokat a beszélgetéseket, amelyet önök és a mi képviselőink, illetve dolgozóink között lefolytak. Az önök őszinte véleménye, tanácsai, bírálatai sokat segítenek a még meglévő problémák megoldásában, nehézségeink leküzdésében. Megkérjük önöket, tolmácsolják jókívánságainkat a népi kamara minden tagjának, az NDK kormányának, az egész dolgozó népnek, W. Pieck elvtársnak, köztársaságuk nagyra becsült elnökének. Teljes szívből kívánjuk, hogy további nagy sikereket érjenek el a szocializmus építésében hazájuk egységéért folytatott szívós harcban. A magyar nép támogatja az önök és az egész Németország minden haladó erőinek harcát a békéért. /Taps/ A küldöttség nevében az igazságügy-miniszteri államtitkár válaszolt: – Teure ungarische Freunde und Genossen. Ich danke .... /Megköszönte azt a barátságot és szeretetet, mellyel egész útjukon körülvették a küldöttséget. Különösen fontos feladatunknak tartották, hogy beszélgessünk munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, fiatalokkal. Nagyon örülünk annak, ha a beszélgetések segítettek a politikai tisztánlátásban, de szeretném hozzáfűzni, hogy ezekből az őszinte véleménycserékből küldöttségünk minden tagja is igen sokat tanult. Ezzel búcsúzott a repülőtérről, hogy hazatérve a küldöttség széles körben beszámol majd azokról a sikerekről, amelyeket a magyar nép pártja és kormánya vezetésével az ellenforradalom óta .... Szeged: A szegedi ellenforradalmárok 1956 őszén halálra ítélték őket, Koszorús István vágóhídi munkást, Makra Mihály pártfunkcionáriust, Eier ?? Márton tűzoltót, Martonfi István volt dolgozó parasztot, a tanács mezőgazdasági előadóját, Lajkó ? József munkást, Nagy Sándor és Dudás Mihály tsz-tagokat. A megsemmisítésükre kiadott ellenforradalmi parancs ott látható az ellenforradalomról szóló Fehér Könyv negyedik kötetében. Az egyszerű szegedi emberek, akiknek a bűne csupán az volt, hogy kommunisták, megmaradtak családjuknak, az életnek, mert a végórákban megmentették őket a szovjet csapatok. Ma az ellenforradalom által halálra ítélt emberek felkeresték laktanyájukban a Szegeden állomásozó szovjet katonákat. Meghatott szavakkal köszönték meg nekik életüket. Ölelték egymást a magyar és a szovjet emberek. A vendégeket Sescsov ezredes üdvözölte. Rögtönzött műsoros ünnepséget is tartottak a szovjet katonák a vendégek tiszteletére és zenekaruk a magyar himnuszt is eljátszotta. Egy egység pedig tisztelgett a hét magyar dolgozónak. Hosszas baráti beszélgetést folytattak ezután és a szovjet katonák a hét magyar elvtársat meghívták november 7-i ünnepségükre. – Csepel: Itt ülünk a csepeli munkásotthon klubszobájában, ahol televíziót, zongorát, rádiót látok. / Arról beszélgetnek, hogy „akkor” titkon hordták szét az illegális újságot /. – Parlament: Délben bensőséges ünnepség kezdődik a Parlament Kupolacsarnokában. A népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy okt. szoc. forr. 40. évfordulója és a magyarországi ellenforradalom leverésének első évfordulója alkalmából az ellenforradalom leverésében és az ország gazdasági rendjének helyreállításában végzett tevékenységük elismeréséül 712 elvtársat tüntet ki. Heten a Vörös Zászló Érdemrendet kapják, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével 5 elvtársat tüntetnek ki. A többiek a „Magyar Szabadság” érdemrendjét, ezüst és bronz fokozatát kapják. A hősi halottak kitüntetését is hozzátartozóik veszik át. Az elnöki asztalnál már elfoglalták helyeiket a párt és a kormány vezetői: Kiss Károly, Marosán György, Biszku Béla elvtársak. Megkezdődik az ünnepség. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára áll most a mikrofonhoz: – Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében üdvözlöm önöket és örömmel nyújtom át a Magyar Szabadság Érdemrend és Vörös Zászló Érdemrend, Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, amelyet érdemeikkel hazánk, dolgozó népünk és a szocialista fejlődésünk érdekében kifejtett munkájukkal kiérdemeltek. /Taps/ Ezután kiosztják a kitüntetéseket. – A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozza Virkó ?? Lajos vezérőrnagynak. /Taps/, a hősi halált halt Ornij ?? Ferenc borsod megyei ügyésznek, Kriston Sándor bányásznak.... Most nagy bajuszú paraszt ember áll a mikrofon elé, Bojár János, állami gazdasági vezető. Néhány perccel ezelőtt vette át a Magyar Szabadság Érdemrendet, a bronz fokozatot: – Úgy gondolom, azért kaptam a kitüntetést, az ellenforradalom után az mszp-t (sic!) újra segítettem szervezni és hogy új gazdasági sikereket tudjunk biztosítani, a munkáshatalmat tovább tudjuk erősíteni. – Milyen eredményeket értek el ott az állami gazdaságban a pártszervezés területén? – Mindjárt az ellenforradalom után nov. első heteiben 10 és 20-a között megszerveztük az MSZMP-t. ... Ma már elmondhatjuk, hogy a tehenészetünk kiváló eredményeket ért el, a cukorrépával is előre haladunk, a tavalyi 80 mázsás terméssel szemben az idén mintegy 140–150 mázsát várunk. A kitüntetettek között Méder ? József elvtárssal is találkozunk. Néhány perccel ezelőtt megkapta harmadik kitüntetését, a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. – Hát ezt azért kaptam, mert 1956. októberében, amikor az ellenforradalom legjobban tombolt, rögtön jelentkeztem és rögtön a pártot megalakítottuk Székesfehérváron és az intézte az ügyeket. Az ünnepség hivatalos része után a kitüntetettek gratuláltak egymásban (sic!) a büfében. – Egy kiállítás megnyitóján: Hogyan vettek részt a magyar internacionalisták a nagy októberi szocialista forradalomban? Ezzel a címmel kiállítás nyílt ma délelőtt a Hadtörténelmi Múzeumban. .... a politikai bizottság tagjának megnyitó beszéde után a meghívott vendégek megtekintették a kiállítást. Eljött a tegnap hazánkba érkezett szovjet küldöttség néhány tagja is, itt vannak az ország minden vidékéről meghívott emberek, az első világháború magyar katonái, a nagy okt. szoc. forr. vörös gárdistái. Markovics Mihány Nagymágocsról ? utazott ide, egy-két napra ott hagyta a kovácsműhelyt, hogy ismerősként megnézze a negyven év előtti dokumentumokat. - Látta már a kiállítást? Hogy tetszik? – Láttam, nagyszerű a kiállítás, sok minden van, amit én nem láttam, pompásan van rendezve és olyan élmény... - Mi a legszebb emléke? – Amikor megláttam azt, hogy a vörös gárdisták harcot vívtak a bankárok, a földbirtokosok ellen. A kiállítás december 1-ig látható mindennap. – Most érkezett. Az októberi forradalom 40. évfordulójának ünnepségein részt vevő magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János elvtárs vezetésével ma késő délután megérkezett Moszkvába. A delegáció fogadására megjelentek Mikojan, Szuszlov, a SzU több minisztere és a diplomáciai testület tagjai. A pályaudvaron ezenkívül több száz moszkvai dolgozó köszöntötte a magyar nép küldötteit. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kádár elvtárs köszöntötte a tiszteletére kirendelt díszszázad harcosait, majd rövid beszédet mondott: Eljöttünk, hogy tisztelegjünk a nagy Lenin emléke előtt, akinek sugárzó szelleme, harca, alkotó forradalmár tettei, tanításai ma is a legfőbb útmutatást adják a kommunizmus útján egyengető, a szocialista társadalmat építő, az emberiség békéjét és jövőjét védelmező száz és száz millió ember számára – mondotta a többi között Kádár elvtárs. A rövid ünnepség után a magyar kormány- és pártküldöttség szállására hajtatott. – Látogatás a Molnár utcában: 75.000 kötet között válogathat az olvasó az újjáépült, új otthonba költözött állami Gorkij könyvtárban. A névadónak, a nagy írónak több száz kötetes könyvgyűjteményét láttuk itt, ez a gyűjtemény nemcsak Gorkij műveit, hanem a vele kapcsolatos irodalmát is felöleli. A könyvtárnak nagyobb az olvasóterme és a kézi könyvtár is gazdagodott. – Ahhoz képest, hogy az ellenforradalom a könyvtárnak milliós károkat okozott, könyvtárunk 30.000 kötet könyve megsemmisült így is, de gyorsan talpra álltunk és most a nagy okt. szoc. forr. 40. évfordulója alkalmából már meg is tudjuk nyitni a könyvtár kapuit az olvasóink részére. A hiányokat úgy tudtuk pótolni, hogy nagy segítséget kaptunk külföldi könyvtáraktól, így Leningrádból és Berlinből. A leningrádi könyvtár állandóan megküldi részünkre a SzU-ban megjelenő új kiadványokat, a berlini városi könyvtár viszont német klasszikusok műveit, valamint mai német írók műveit küldte el. Most már jelentős mennyiségű német, angol, francia nyelvű könyvvel rendelkezünk és a jövőben is fogunk vásárolni ilyen könyveket. Itt említem meg, hogy a könyvek mellett megrendeltünk nagy számban nyugati, angol, francia, német nyelvű folyóiratokat, ezeket az olvasóteremben lehet olvasni. A terem d. e. 10 órától este 8-ig van nyitva. – / 872 kc/s: 344 méter./ Balatonszabadi. (Először jelzi a monitoring a dupla azonosítást - hh) (A szöveg forrása: Szabad Európa Rádió, Hungarian Monitoring, 051. kötet, 1578–1584. oldal) ID: 21706