Szünetjel
Kedves hallgatóink Várhelyi Rudolf olvassa fel Szombat este című írását. 
Szombat este van megint. Az első amire gondolunk, fáj, hogy igaz, hogy senkinek sem hittünk volna, hogy ezekben a nyugalomra, […] szánt órákban nyugtalanság gyűlik a szívekben. Sok, még mindig sok a szomorú arcú ember. Pedig egy héttel ezelőtt még együtt szórakoztunk valamennyien. Akik így együtt ültünk, mint most, a rádiónál, még […] muzsikája vibrál az idegeinkben. Aztán az Esti híradó végén Király Dezső szerzői estjét hallgattuk. Szerettünk römizni, nem is gondoltuk, hogy a nevetés könnyű habjai alatt viharhullámok kezdenek gyűrűzni. Osztoztunk a nevetésben. Most osztozunk a mélységes gyászban. Az érzelmek a […] határa között egyet fordult velünk a történelem. A több éves látszólag könnyű vajúdás után keserves kínok között született valami új. Nem tudjuk, hogy csendesen örüljünk-e a […] felett, vagy gyászoljunk a koporsók felett. Csak lennénk már túl a kétségek rettenetes óráin, csak lenne megint kevesebb a gond a homlokunkon. Csak lehetnénk megint vidám, árny nélküli emberek. Ha nagyon akarunk, lehetünk. Mert rajtunk múlik. Mi tudunk gondot űzni, hiszen van hozzá erőnk. Kinyitni még egy […] szombat este, örömben is. De fogadjuk meg egyenként, hogy a múlt napok tanulságait egyikünk sem felejti el.

Kedves hallgatóink, Várhelyi Rudolf olvasta fel szombat este című írását.

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 00482