Kossuth és Petőfi Rádió, Budapest!
A pontos idő, 13 óra 8 perc.

Kedves Hallgatóink, most szemelvényeket adunk a magyar események világvisszhangjáról.

Nagy Imre vasárnapi beszéde után Magyarország változatlanul a világsajtó érdeklődésének középpontjában áll. A lapok és rádióállomások a világ minden táján ismertették az új magyar nemzeti kormány legfontosabb döntéseit.
A londoni Daily Express kiemeli: a magyarországi kérdést Magyarországon döntik el. A bátorság és hősiesség elérhető közelségbe hozta a szabadságot.
A New York Times vezércikkben megállapítja - Magyarország lovagias és bátor szabadságharcosai sokat nyertek országuknak és a szabadság diadalában reménykedő minden embernek. Egy bátor nép új irányt szabott a történelem menetének.
A New York Herald' Tribune hangsúlyozza, hogy a magyarországi események után a mai világ többé nem azonos a tegnapival.
A párizsi Aurore vezércikkében foglalkozik Nagy Imre azon bejelentésével, hogy felkéri a Szovjetuniót katonái visszavonására.
A Parisien Liberé-nek az osztrák-magyar határra küldött tudósítója így ír: Jöjjenek hát ide azok, akik még esetleg azt hiszik, hogy a magyarországi felkelés a fasiszta reakció műve; mindennek ellenkezőjét meglátják saját szemükkel.
Az elmúlt héten egyébként a világsajtó, a nemzetközi hírügynökségek és a nagy nyugati rádióállomások híranyagainak mintegy 50-60%-a a magyarországi eseményekkel foglalkozik. Sőt nemcsak a szokásos keretek között foglalkoztak a magyarországi felkeléssel, hanem pl. a BBC külön félórás helyzetmagyarázatokat iktatott műsorába Magyarországról, az AP amerikai hírügynökség szokásától eltérően egész napon át megszakítás nélkül adott híranyagot. A DPA hírügynökség Magyarországra vonatkozó híreit, ugyancsak a gyakorlattal ellentétben, háromszor közölte, hogy a világ minden részén jól vehetők legyenek. 
Az angol Reuter ügynökség több ízben előre felhívta a figyelmet arra, hogy a nap folyamán még magyarországi anyagokat kíván sugározni.
A nagy nyugati lapok túlnyomó többsége nemcsak hírekben foglalkozik Magyarországgal, hanem vezércikkeinek zömét is e kérdésnek szenteli. A felkelés kitörését követő napokban, amikor még nem volt valóságos képük a Budapesten és az országban lejátszódó események méreteiről, a híranyag főleg a magyar rádió közléseire támaszkodott és a kommentárok a magyar eseményeket a lengyelországiakkal hozták párhuzamba. Az utolsó napokban viszont, szemtanúk és tudósítók jelentései alapján sok a részletes és kiszínezett tudósítás. Megállapítják, hogy a budapesti a legnagyobb felkelés 1945 óta. Méreteiben és nemzetközi kihatásaiban nagyobb a kelet-berlini és poznani eseményeknél.
A felkeléssel kapcsolatban a nyugati világ úgyszólván összes ismertebb szervezetei és államférfiai megszólaltak. Állást foglalt a Strasbourgban ülésező Európa Tanács, nyilatkoztak a NATO képviselői. A pápa enciklikát bocsátott ki. Szó volt a magyar eseményekről az olasz és francia parlamentben is. Különösen nagy az aktivitás Bécsben, ahol a magyarok számára gyűjtést rendeznek. Nem hagyható figyelmen kívül Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozata, aki kijelentette, ezek a népek úgy érezték, hogy a maguk politikáját kell csinálniok és nem másoknak politikáját, a szükségtől kényszerítve. Nenni, az olasz szocialisták vezetője az Avantiban írott cikkében úgy vélekedik, hogy a testvérharc választóvonala nem a szocializmus híve és ellenségei között húzódik, hanem egyrészt diákok és munkások, másrészt régi kommunisták csoportjai között.

Kedves Hallgatóink, szemelvényeket adtunk a magyar események világvisszhangjáról.

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 00948