Itt a Szabad Kossuth Rádió Budapest.

Kedves hallgatóink, Solymár Tamás saját írását olvassa fel:

Évtizedek során nem egy vészterhes órában fordult a nemzet tekintete aggódással és reménységgel az ország szívéből felmagasodó Országháza felé.
Ebben a percben innen jövök. Az Országháza kupolájának tornyából. Néhány perc óta a kupolát piros-fehér-zöld színünk borítja. Kitűztük a nemzet lobogóját a nemzet kívánságára. A kupola tornyából a szélcsapkodta lobogók fölött láttam a várost. A mi fővárosunkat. Amelyen szabadon áramlik Budapest népe. Nem tudtam meghatódás nélkül tekinteni épületeink ormára, a Bazilika méltóságteljes tornyaira, az OTI épület kimagasló épülettömegére és a Nyugati pályaudvaron feketéllő vonatsorokra.
Budán az őszi szélben utcák, tornyok, a budai hegyek védőgyűrűje óvja a várost. 
Az utcákat és a tereket eltakarják a házak, de tudom, hogy ezekben a házakban azok laknak, akik villamosokat tudnak lökni a felszaggatott sínekre és ennivalót tudnak szállítani a boltokba. És tudom, mert magam láttam, hogy tudtak ennél többet is. Harcolni tudtak szabadságért! Az ő kezükben van a holnap, amely ezekben a pillanatokban a Parlament alól elvonuló szovjet harckocsi oszlopok, és fent a magasban a piros-fehér-zöld lobogót kínálta a bizakodó tekinteteknek.

Kedves hallgatóink, Solymár Tamás olvasta fel saját írását.

Rövid szünet után üzeneteket közvetítünk.

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 01205