Szabad Kossuth Rádió Budapest.
20 óra 1 perc.

Reggeltől estig

A Minisztertanács elnöke közölte a Szovjetunió kormányával, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya haladéktalan tárgyalásokat kíván kezdeni a szovjet alakulatok kivonásáról Magyarország egész területéről. Hivatkozással a Szovjetunió kormányának legutóbbi nyilatkozatára, amelyben kijelenti, hogy kész tárgyalásokat folytatni a magyar kormánnyal, és a Varsói Szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok kivonásáról, Magyarországról, a magyar kormány felkérte a szovjet kormányt, jelölje ki küldöttségét a tárgyalások mielőbbi megkezdésére, egyben kérte, jelölje meg a tárgyalás helyét és idejét.

Nagy Imre a Minisztertanács elnökének beszéde az Országház előtti téren, 1956. október 31-én kora délután:
Ismét hozzátok szólok, magyar testvéreim, meleg, forró szeretettel! Az a forradalmi harc, aminek ti hősei voltatok, győzött! Ezek a hős napok hozták létre nemzeti kormányunkat, amely népünk függetlenségért és szabadságáért fog harcolni. Nem tűrünk semmi beavatkozást a magyar belügyekbe! Az egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás, és a nemzeti egyenjogúság alapján állunk. Politikánkat szilárdan a magyar nép akaratára építjük. Kedves barátaim!  Szuverenitásunk és függetlenségünk első napjait éli. Rendkívül nagy akadályokat hárítottunk el utunkból. Rákosi és Gerő bandáját kiűztük az országból. Bűneikért felelni fognak. Megpróbáltak engem is bemocskolni. Azt a hazugságot terjesztették, hogy én hívtam be az orosz csapatokat az országba. Ez alávaló hazugság. Az a Nagy Imre, aki a magyar szuverenitás, a magyar szabadság és a magyar függetlenség harcosa, nem hívta be ezeket a csapatokat, ellenkezőleg. Ő volt az, aki visszavonásukért harcolt.
Kedves barátaim! A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonására az országból, a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról. Egy kis türelmet kérünk azonban tőletek, azt hiszem, az eredmények olyanok, hogy ezt a bizalmat megadhatjátok.
Kedves barátaim! - álljatok mellénk, támogassatok bennünket a hazafias munkában, hazánk függetlenségének megteremtésében, az élet helyreállításában, az alkotó munka megindításában. Azt szeretnénk, hogy a népnek nyugalma és békéje legyen, bizalma a jövőben. Kérünk benneteket, bízzatok a kormányban, teremtsetek rendet és nyugalmat, hogy széles, demokratikus programunkat megvalósíthassuk. 
Éljen a független, szabad, demokratikus magyar köztársaság! Éljen a szabad Magyarország!

Röviddel a beszéd után Nagy Imre fogadta egy sor angol és amerikai lap, valamint rádiótársaság küldötteit. A gyorsan pergő beszélgetés során rendkívül érdekes és politikailag jelentőségteljes kijelentések hangzottak el. Ezek közül a legfontosabbakat idézzük:
Nagy Imre kijelentette, hogy a Budapestre-bevonult szovjet csapatok a kormány követelésére visszatértek azokra a támaszpontokra, ahonnan érkeztek.
A Varsói Szerződés felbontásával kapcsolatban Nagy Imre kifejtette: Magyarországnak van lehetősége arra, hogy egyedül is, tehát a Varsói Szerződés általános felbomlása nélkül is kilépjen ebből a szövetségből, és ezt az álláspontot erélyesen képviselni is fogja a megkezdődő magyar-szovjet tárgyalásokon.
Arra a kérdésre, vajon lehetséges-e, hogy Magyarország egy kelet-európai semleges terület magvává válik, a miniszterelnök így felelt: ez a kérdés előbb-utóbb fel fog merülni.
A következő kérdésre válaszolva elmondotta, hogy Magyarországnak jelenlegi helyzetében feltétlenül támaszkodnia kell a nagy nemzetek anyagi segítségére. Végül az újságírók előtt ismételten és határozottan leszögezte, amit már beszédében is megemlített, hogy nem is volt tagja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és nem is volt miniszterelnök, amikor a szovjet csapatokat Magyarországra a párt és a kormány akkori vezetői bűnös politikájuk magkoronázásaképpen behívták.

A minisztertanács legutóbbi ülésén előterjesztést tett az Elnöki Tanácsnak Tóth Lajos vezérőrnagynak, a honvédelmi miniszter első helyettesének, vezérkari főnöknek, valamint Hazai Jenő vezérőrnagynak, miniszterhelyettesnek felmentésére. Ugyanakkor Maléter Pál ezredes, szabadságharcos katonai parancsnoknak a honvédelmi miniszter első helyettesévé, és Kovács István vezérőrnagynak, a honvéd vezérkar főnökévé való kinevezésére adott javaslatot. Egyidejűleg a Minisztertanács Király Béla vezérőrnagyot, Budapest katonai parancsnokává nevezte ki. Félreértések elkerülésére közöljük, hogy Kovács István vezérőrnagy nem azonos a budapesti pártbizottság rossz emlékű volt titkárával.

Hírek az újjáalakult pártokról:

Ma délelőtt az újjáalakult Kisgazdapárt Semmelweis utcai ismét birtokba vett székházában jártunk kedves hallgatóink, ahol a párt 9 tagú ideiglenes intézőbizottsága megtartotta első ülését, és ennek végeztével a Szabad Kossuth Rádió mikrofonjához kértük a Kisgazdapárt egyik alapítóját, B. Szabó István nyugalmazott államminisztert, aki természetesen most is tagja az intézőbizottságnak.
Arra kérem Szabó Istvánt, tájékoztassa hallgatóinkat a Kisgazdapárt újjáalakulásáról.

- Tegnap délelőttön a Kisgazdapártnak a Pesten tartózkodó képviselőtagjai és a pesti tagjai összejöttek a Kisgazdapárt székházában, úgy érezvén hogy a mai időkben beszélni, tanácskozni kell a Kisgazdapárt újraélesztéséről. Ezen a tanácskozáson a felszólalásokból egyöntetűen csendült ki az a kívánság, hogy az adott időkben a Kisgazdapártnak igenis újjá kell éledni, újjá kell szerveznie magát és részt kell venni az ország felépítésében. A gyűlés végeztével az lett az eredmény, hogy egy 9 tagú intézőbizottságot választottunk, amely 9 ragú bizottság hivatva lesz arra, hogy mindaddig, amíg a nagy választmány összehívható lesz, a Kisgazdapártban a szükséges ügyeket tovább vigye és intézze.
-  Milyen visszhangja volt vidéken a Kisgazdapárt újjáalakulásának?
- A vidéki visszhangja már befut hozzánk, több jelentések érkeztek, rengeteg paraszt és értelmiségi ember jön vidékről is fel, akik a legnagyobb lelkesedés hangján beszélnek a Kisgazdapárt újjáélesztéséről és részt kérnek már most a szervező munkában. 
- A mai intézőbizottsági ülés milyen programot fogadott el? Mi tehát a programja a Kisgazdapártnak?
- A Kisgazdapárt tulajdonképpen a 30-as programjából indul ki, az egész magyar népnek a felemelése, tekintet nélkül a társadalmi állásokra, mert a Kisgazdapárt sosem volt osztálypárt, a Kisgazdapártban mindenki megtalálta és megtalálja a jövőben is azt a helyet, amely az ország építésében vállalni kíván. Éppen ebből kifolyólag szeretnék szólni egy pár szót a vidékre, a magyar néphez, a magyar parasztsághoz, hogy felismerve a Kisgazdapárt most megalakulásának a jelentőségét, újra jöjjenek bizalommal a zászlónk alá, mert hiszen mi nem tértünk le attól az elgondolásunktól, attól a programtól, hogy az ország parasztsága és az egész nép érdekében tovább dolgozzunk. Éppen ezért álljon mellénk mindenki, jöjjenek bizalommal tovább is táborunkba.
Különösen szeretném kihangsúlyozni, hogy szívvel-lélekkel várjuk a vidék fiatalságát, hiszen tudjuk, a fiatalság csodákat művelt most az elmúlt napokban is, éppen azén büszkék leszünk rá, minél nagyobb számban jönnek és csatlakoznak hozzánk az ország fiataljai. 
- Befejezésül még annyit, úgy tudjuk, hogy a Kisgazdapárt még nem választotta meg a pártvezérét és mégis megkérdezném, hogy kit tekintenek önök a Kisgazdapárt vezéregyéniségének?
- Azt hiszem, erre egészen könnyű a válaszom, mert nemcsak a magam álláspontját képviselem, hanem az egész ország nevében mondhatom azt, hogy egy szívvel-lélekkel Kovács Bélát tekintjük a párt vezérének, azt a Kovács Bélát, akit a múltban is szívvel-lélekkel támogatott a parasztság.
- Most még - ha szabad lesz hozzáfűznöm, egy személyi örömöm volt, hogy a rengeteg küldött között, akik máma a Kisgazdapártot felkeresték, hogy a szervezést megindítsák, az én falumból, a kisgazdapárt szülőhelyéről is, Békésről is voltak fent és jólesett szívemnek-lelkemnek, hogy ott is megindul az a munka, amit már 1930-ban elindítottunk.

Pécsett a megyei tanács székházában szerdán tartott alakuló ülést a Független Kisgazdapárt. Az ülésen több száz régi kisgazdapárti tag vett részt, köztük a baranyai falvak küldöttei. Az alakuló ülésre meghívták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt volt főtitkárát is, aki jelenleg a pécsi belgyógyászati klinikán gyógykezelteti magát. Kovács Béla rövid beszédben üdvözölte régi barátait, ismerőseit, a Kisgazdapárt tagjait.

Most nem mint kisgazda jöttem közétek, hiszen engem annak idején kizártak a Független Kisgazdapártból. Azért jöttem, hogy köszöntsem régi barátaimat, egykori harcostársaimat. A börtönben sokat gondolkoztam azon, hogyan fogad majd a magyar nép. Elhiszi-e azt a sok rágalmat, amelyet rám és a Kisgazdapártra szórtak az elmúlt években? Örömmel látom, hogy a rágalomhadjárat nem sikerült. A nép bízik a Kisgazdapártban, az egyedüli pártban, amely 1945 után valóban a függetlenséget és a szabadságot akarta megteremteni Magyarországon. 

Ezután arról beszélt, miképpen került az új nemzeti kormányba. Elmondotta, Dobi István felhívta telefonon és tájékoztatta, hogy Nagy Imre nemzeti kormányt akar alakítani Kovács Béla részvételével. Mivel Nagy Imrével korábban is kapcsolatban állt és támogatta azt a törekvést, hogy megszabadítsa az országot Rákositól, Gerőtől és cinkosaitól, elvileg hozzájárult a kormányban való részvételhez. Azóta semmi kapcsolata nincsen a kormánnyal. 
Meg voltam lepődve, - folytatta Kovács Béla, - amikor a kormánylistát nyilvánosságra hozták, és abban több régi kommunista vezető nevét olvastam. Másnap megfogalmaztam a lemondásomat azzal hogy a jelenlegi kormány összetételével nem értek egyet. A lemondólevelet barátaim rábeszélésére nem küldtem el. Nem tudom, mit akar a kormány, a lehetőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába. Ezeket a lehetőségeket, a kormány szándékát azonban meg kell ismernem és erre csak akkor kerülhet sor, ha Budapestre utazom és beszélek a kormány tagjaival. 
Ezután a Független Kisgazdapárt újjáalakulásáról szólt - A Kisgazdapártnak szervezkedési szabadsága és joga van. Kérdés, hogy a szervezkedő párt a régi programot, a régi gondolatot hirdesse-e?
A régi világról szerintem ne álmodjon senki. A grófok, bankárok és kapitalisták világa végérvényesen lezárult. Nem kisgazda igazán az, aki ma 1939-ben és 1945-ben gondolkozik. Az elmúlt tíz esztendő keserves, de hasznos iskolája volt a Kisgazdapártnak és ennek az évtizednek a tanulságait felhasználva kell átalakítanunk a párt programját és átalakítani a magunk gondolkodását is. Nem tudok és nem is akarok programot hirdetni a Kisgazdapárt számára. Előbb beszélnem kell a budapesti pártvezetőkkel, hogy végleges programot teremthessünk. Egy bizonyos, ennek a programnak az alapelvei az új, szabad, független Magyarország megteremtése kell, hogy legyen.

Szólt a parasztság jelenlegi helyzetéről is. Kifejtette, hogy a munkásságnak és az értelmiségnek meg van a maga érdekvédelmi képviselete; ugyanúgy meg kell teremteni a parasztság számára is. - Az a véleményem, hogy vissza kell állítani a régi Parasztszövetséget, és ennek a véleménynek Budapesten illetékes helyeken is hangot fog adni. 
Röviden ismertette ezután nézetét a magyar külpolitikáról. - Amikor a magyar szabadságharcosok az orosz tankok ellen harcoltak, akkor az ország függetlenségéért harcoltak. Ez nem jelenti azt, hogy mi ellenségünknek tekintjük az orosz népet, de nem lehet egyoldalú politikát folytatni, meg kell nyitni Magyarország kapuit minden nemzet előtt. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni, és nem lehet az ország sorsát egyes katonai blokk érdekeivel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván.

A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd és a köszöntések után a még gyengélkedő Kovács Béla azonnal visszatért a kórházba. Az alakuló gyűlés résztvevői elhatározták, hogy Kovács Béla kizárását a Független Kisgazdapártból nem tekintik törvényesnek, és a párt Baranya megyei szervezetének örökös elnökévé választják. Ezután megalakították a Kisgazdapárt Ideiglenes Megyei Választmányát. 

Nagygyűlés a Városligetben, Vajdahunyad vára udvarán.

Több ezren álltak a hűvösödő őszi levegőben, de belülről fűtötte őket, hogy ismét régi pártjukat, a Nemzeti Parasztpártot ünnepelhetik. A magyar parasztok harcos, eredményes múltú pártja bontott zászlót nyolcévi elnyomás után ma délután. Az újjáalakuló gyűlésen az országos tanács összehívásán ideiglenes vezetőséget választottak. A párt főtitkára Farkas Ferenc. A vezető bizottság tagjai többek között dr. Bibó István volt egyetemi tanár, Kurucz János és Hódi Sándor parasztok, Szigeti Attila, a Győr-Sopron megyei Nemzeti Bizottmány elnöke, Illyés Gyula javaslatára egy irányító testületet is választottak. Ennek Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Keresztury Dezső, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Tamási Áron és Veres Péter a tagja. És néhány órával a zászlóbontó gyűlés után ismét megjelent a Nemzeti Parasztpárt központi lapja, a Szabad Szó. Fejlécén a Kossuth-címer és első írása Kölcsey Ferenc Himnuszának egy szakasza: Isten áldd meg a magyart!

A Szabad Szó beköszöntő cikkét Szabó Pál írta: A parasztsághoz! - Hadd idézzünk cikkéből: 
"Irtózatos keservek, hazugságok, gyötrelmek, tragédiák tengerén túl végre valóban szabad lesz a magyar föld. Fiatal lányok és fiúk, diákok, honvédek és munkások holttestei vetettek gátat annak az egyre jobban tobzódó őrületnek, amely a szocializmus nagy eszméje nevében börtönbe és kínzásra juttatta, öngyilkosságba, kétségbeesésbe kergette osztályharc címén a magyar parasztság legjobbjait. Lányaink és fiaink és asszonyaink hősiességéből nyilvánvaló, hogy a magyar falu, de általában a magyar nép végre tanul a saját szenvedésén. És soha, soha többé nem történhetik meg az, ami megtörtént. A nemzeti öntudat olyan erővel lobogott fel a magyar népben, aminek lángja szinte az égig ér. Mi hát most a teendő? Első teendő az, hogy a nemzeti géniusznak ezt a világra lobbanó lángolását soha egy pillanatra sem szabad hagyni kialudni. Mától fogva legyen itt minden tett, minden gondolat nemzeti tett és nemzeti gondolat. A nemzeti gondolat jegyében forduljon az eke barázdáról barázdára, íródjon minden betű, a nemzeti gondolat jegyében álljunk szóba szomszédokkal és jó barátokkal, ezentúl minden elhangzott szó legyen a nemzeté. Minden kalapácsütés a nemzet lelkiismeretén visszhangozzon vissza, soha ne engedjük meg többé a falu ősi erkölcsi rendjét szétszakítani, megzavarni. Nincs olyan erő, amely meg tudott volna gyötörni a múltban, ha idejekorán meg tudtuk volna fogni egymás kezét. Nem lesz olyan erő sem ma, se holnap, ami szét tudná zúzni falvaink olyan nagyon meggyötört ősi rendjét, ha végre mindörökre való barátságra és testvériségre meg tudjuk fogni egymás kezét. Ma jobban, mint valaha meg kell, hogy nézzük minden embernek az erkölcsi értékét, legyen az hivatalnok, adminisztrátor vagy bármi és bárki aki kérő vagy követelő szóval bejön a faluba. Ne higgyünk többé senkinek, akinek a szájából nem a mi szívünk szerint hull a szó. Ne higgyünk többé semmiféle jöttmentnek, a falu ismeri önmagát, a falunak kell kiválasztania saját embereit, hivatalnokait. A falu ismeri a határt, a földet, a munkát, a falunak kell kialakítania munkálkodási és gazdálkodási rendjét. Egy mindnyájunkért, mindnyájunk egyért! - ez a paraszti teendő.
A paraszti teendőkre az új honfoglalásra szólít Berecz József levele, melyet kedves Szabolcs-Szatmári földijeihez ír, ezen a tavasz-őszi októberen. Király Pali bácsihoz, Kolosszár Jancsihoz Gáván, Kovács Dezsőhöz Nábrádon, Szállási Lacihoz Nagyenyeden, és a többiekhez, akik oly sokat buzgólkodtak a 45-47-es demokratikus választásokon, hittel, szívvel, s nem sandítva osztott koncra. Aztán valami érthetetlen történt. A fogát vicsorító Rákosi klikk eltiporta a Nemzeti Parasztpárt ígéretes vetését. De a végsőkig megalázott népből kitört forradalmi vihar elsöpört minden felgyűlt szennyet, bűnt. Íme néhány sor Veres József levelének befejező soraiból:
"Mint a tűzben a főnix madár új támadt új életre ebben a fehér izzású forradalomban a Nemzeti Parasztpárt. Van aki megrokkant, van akit megedz a szenvedés. Nem tudom, mert a mostani rendkívüli helyzetben még nem juthattam haza közétek, pedig de mennék, sietnék, mint vélekedtek most. Ismételt csalódás után nehéz újra bízni még abban is, akit valamikor nagyon szerettünk. Mégis úgy érzem, együtt dobban a szívünk az újjászületett Nemzeti Parasztpártban. Tudom, ez frázisként is hangozhat. Az is, hogy rajtunk, tetteinken áll, hogy újólag ne csalódjunk. Szilágyi Pali bátyám, Kolesszár Jancsi, Makai Laci, ti többiek, akik nem kerteltetek akkor sem, ha az igazmondásért beverték a fejeteket, feleljetek most őszintén. A Nemzeti Parasztpárt újjászületésén csak engem kapott el oktalan lelkesedés? Vagy ti is úgy érzitek, érdemes folytatni új erővel a régi harcot. A hitünk, szívünk-lelkünk szerint való emberi, magyar életért, néppel a népért. 

A Szabad Kossuth Rádió baráti szeretettel hadd köszöntse a Nemzeti Parasztpárt ismét megjelent lapját, hadd köszöntse ebben a fényben azt a lépést, mellyel ismét előbbre jutottunk a demokratizmus, a függetlenség csodálatos, gyönyörű útján!

Megalakult a magyarországi Szociáldemokrata Párt. A párt székházában, a Conti utca 4 szám alatt ma értekezlet volt, amelyen megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét. Elnök: Kéthly Anna. Főtitkár: Kelemen Gyula. Főtitkár-helyettes: dr. Révész András.
Az ideiglenes pártvezetőség tagjainak túlnyomó része az elmúlt években, a Rákosi-terror idején be volt börtönözve. A párt hivatalos lapja, a Népszava holnap reggel megjelenik.

Kedves hallgatóink! Holl Béla sokszoros válogatott vízilabda-játékos hozta a következő hírt: Örömmel jelentjük, hogy a Ferencvárosi Torna Club Ideiglenes Forradalmi Bizottsága a mai napon megalakult. Az ideiglenes forradalmi bizottság tagjai: Pataki Mihály, Hajós József, Német János, dr. Tót Lajos, dr. Takács István, Séda József és Kispéter Mihály. Az FTC Ideiglenes Forradalmi Bizottsága kéri az egyesület minden régi versenyzőjét, tagját és barátját, valamint a jelenlegi Kinizsi vagy egyéb egyesületben versenyző olyan sportolót, akik magukat a zöld-fehér színekhez tartozóknak érzik, hogy holnap november 1-jén délután 2 órakor az FTC, IX. kerület Üllői út 129. sz. alatt lévő klubházában jelenjenek meg.

Kedves hallgatóink, Csukonyi Zoltán mérnök, Budapest Főváros Elektromos Művei Forradalmi Munkástanácsának követeléseit mondja el:

"Az Elektromos Művek Forradalmi Munkástanácsa a következőkben határozta meg a dolgozók követeléseit: 
I. Az Elektromos Művek dolgozói csatlakoznak az ország dolgozóinak sztrájkmozgalmához, és kijelentik, hogy a lakosság, a kórházak szükségletén kívül villamos energiát nem szolgáltatnak mindaddig, míg a szovjet csapatok Magyarország egész területét el nem hagyják.
2. Követeljük, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország Ausztria és Svájchoz hasonló semleges állam legyen.
3. Követeljük, hogy a kormány tegyen tépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ ellenőrzése alatt mihamarabb általános, titkos választást tartsanak.
Az Elektromos Művek Forradalmi Munkástanácsa szükségesnek tartja, hogy felhívja a főváros lakosságának figyelmét arra, hogy az Elektromos Művek dolgozói a hálózaton a legszükségesebb helyreállítási munkát végzik a lakosság zavartalan villamosenergia-ellátásának érdekében, és kérjük, hogy ezt a munkát ne gátolják, és ne tekintsék sztrájktörésnek, mert ez csak kizárólag a lakosság és a közbiztonság érdekében történik.
Budapest Főváros Elektromos Művei Forradalmi Munkástanácsa."

Külföldi híreink 

Rómából jelentik, hogy több nagyobb olasz városban köztük Torinóban munkások tüntettek a magyar nép szabadságharca mellett. A világsajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik a magyarországi eseményekkel. 
Olasz, angol, francia és lengyel lapokból idézünk:
Az Il Tempo megállapítja, hogy a magyar szabadságharcosok nagy eredményeket értek el és most az a fontos, hogy a helyzet: megszilárduljon. 

Az angol Manchester Guardian arra hívja fel a nyugati hatalmak figyelmét, értessék meg a Szovjetunióval, hogy ha beleegyezik Magyarország teljes függetlenségébe, a Nyugat nem igyekszik bevonulni Magyarországra.

A párizsi Figaro szerint a szovjet kormánynak Magyarországról tett nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a Szovjetunió felülvizsgálja kapcsolatát a kelet-európai országokkal. Az Aurore szerint Moszkvában ebben a kérdésben a vezetők álláspontja megoszlik. 

A [...] Warsavi című lengyel lap kijelenti, hogy az említett szovjet nyilatkozat véget vet az egyenletesség és a konfliktus lidércnyomásainak a Szovjetunió és a kelet-európai országok között. 

Varsó: A lengyel jogászok üdvözletet küldtek a magyar jogászoknak. Meg vagyunk győződve, hangoztatják, hogy Magyarország népe megteremti a nemzeti állam konszolidálódását. Most érkezett jelentés szerint a lengyel ifjúsági szövetség központi vezetősége szintén üdvözletet intézett a magyar ifjúsághoz.

London: Eden angol miniszterelnök az angol alsóházban bejelentette, hogy a kormány katonai rendszabályokat alkalmaz Egyiptom ellen. Hozzátette, hogy a brit felhívás Egyiptomhoz még érvényben van. Eden azt mondotta, hogy az izraeli haderő egyes helyeken már a Szuezi-csatorna közelébe érkezett. Így, jelentette ki Eden, Anglia nem várhat a Biztonsági Tanácsra és a Szovjetunió ottani esetleges vétójára. [...] a munkáspárt vezére is nyilatkozott. Azt mondotta, még van idő az ellenségeskedés elkerülésére.

Párizs: A ma esti Francoir jelenti, hogy Egyiptomban a francia és brit csapatok már megkezdték a hadműveleteket. A párizsi esti lap szerint szürkületkor a Szuezi-csatorna övezetében a francia és angol csapatok bombázást hajtottak végre.

Amman: Rádiójelentések szerint Jordániában és Libanonban kihirdették a szükségállapotot. 

Kommentátorunk írja:

E nehéz napokban a hazaszeretet tisztító szerénységével fogadjuk azokat a megtisztelő elismeréseket, melyekkel a világ legkülönbözőbb népeinek sajtója és rádiója népünk nagy újjászületését illeti. Nem lennénk őszinték, ha nem vallanánk be, jólesik, hogy nagy kultúrájú, szabadságban, emberségben joggal fáklyát lobogtató nemzetek vezetői, költői és írói a modern kor egyik legszebb humanista forradalmának nevezik napjaink magyarországi történelmét. 
De éppen olyan mélyen felháborít, hogy ugyanakkor a csehszlovák és román sajtó és rádió sztálinista hangon tájékozatlanul és félretájékoztatva foglalkozik a legkülönbözőbb nyelveken, köztük magyarul is a mi forradalmunk eseményeivel. Azokat a kifejezéseket ismétli meg, amelyeket a magyar sztálinisták használtak még néhány nappal ezelőtt is. Mélységesen elszomorít, hogy most a fontos órákban megkísérelnek ismét éket verni népeink közé.
Tartozunk az igazságnak annyival, hogy a fájdalmas rágalmakat egy pillanatig sem írjuk a román vagy a csehszlovák nép számlájára, de keményen felemeljük hangunkat a román és a csehszlovák hírszolgálati szerveknek forradalmunk gyalázása ellen.

További belföldi tudósítások.

Amit a Magyar Rádió egykor elmulasztott kedves hallgatóink, annak most annál nagyobb örömmel tesz eleget a Szabad Magyar Rádió. S ezért, amint hírét vettük Magyarország hercegprímása, Mindszenty József esztergomi bíboros érsek kiszabadulásának, azonnal felkerestük őt a budai prímási házban. Úgy éreztük, nemcsak a hallgatók, hanem a magunk nevében is kötelességünk üdvözölni őt, amikor közel 8 évi jogtalan bebörtönzése után ismét elfoglalja méltó helyét, mint szabad Magyarország szabad hercegprímása. Ma reggel terjedt el a hír, hallgatóim, hogy Mindszenty József újra szabad, s még a délelőtt folyamán meg is érkezik a fővárosba. Látni akartuk őt, beszélni vele, hogy személyes tapasztalataink alapján mondhassuk el híveinek, amire évek óta vártak; most ez is beteljesedett!
Legelőször Bodornéval, az Úri utcai prímási ház gondozójával beszéltünk, Bodornéval, akit a hercegprímás is Bodor mamának szólít. Bodor mama is ma hajnalban tudta meg a hírt, hogy a 8 éve üresen álló prímási hajlékba visszaérkezik a házigazda. S miközben a jó hír kengyelfutóként így előrenyargalt, Mindszenty József valóságos diadalmenetben közelgett Budapest felé.
Hogy s mint történt a fogolyszabadítás? - Ezt dr. Tóth János, a bíboros érsek titkára, a Városligetben egykor lerombolt Regnum Marianum plébánosa mesélte el, aki a hercegprímás 8 évi fogságának utolsó évét önkéntes száműzetésben együtt töltötte a prímással. Ez az utolsó esztendő azonban már nem a börtönben telt el, hanem a felsőpetényi egykori Almássy-kúriában. Egészen a tegnapi napig, amikor az esti órákban a fogoly főpap elé odalépett az államvédelmi őrség parancsnoka és bejelentette, hogy a hercegprímás fogva tartását törvénytelennek és indokolatlannak tartják.
Alig néhány perccel később megjelent a prímásnál a rétsági honvédség különítménye, hogy elkísérjék a prímást ide, a budai prímási házba.
Így kelt útra Mindszenty József, 2 harckocsi kísérte, négy páncélautó és a honvédek önkéntes testőrsége. S amerre jöttek, Rétság, Vác, Újpest és a főváros népe könnyel és virággal fogadta a főpapot, mondhatom talán az egész ország nevében. Itthon pedig a kicsiny budai palotácska falai között valósággal az egész világ érdeklődése és tisztelete várta. Nyugati hírügynökségek tudósítói, olasz, angol és osztrák fotóriporterek, angol, belga, amerikai és osztrák küldöttségek. Tehát láttuk őt, kedves hallgatóink, beszéltünk vele. Készséges, nyugodt mozdulatait, magabiztos hangját nem törték meg a fogság évei. S mindennek bizonyságául hallgassák meg majd őt magát.
Kedves hallgatóim. Nem ma! Hanem Holnap esti 20 órás adásunkban közvetítjük Mindszenty József bíboros hercegprímás rövid üzenetét a Szabad Kossuth Rádió hallgatóinak!
Viszonthallásra.

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 01254