Gyenes Antal begyűjtési miniszter nyilatkozata:

A nemzeti kormány 1956. október 30-án megszüntette a kötelező beszolgáltatási rendszert. A beszolgáltatási rendszer eltörlése azt jelenti, hogy megszűnik a termény, az álla, az állati termék és bor beadási kötelezettség, a beadási hátralékokkal együtt. Megszűnik a kenyérgabona és a kukorica kötelezettség. Megszűnik az állatvágások engedélyhez kötése. Megszűnik a  kenyérgabona vetésterületének kötelező előírása. A beszolgáltatás eltörlése nem érinti az állatnevelési és a hízlalási szerződések érvényességét.
A beadás eltörlése után a nem mezőgazdasági lakosság szervezett ellátásának feladata továbbra is megmarad. Ezt a teljes önkéntességen alapuló állami és szövetkezeti felvásárlás, valamint a szerződéses termelés és a hízlalás útján kell megoldani úgy, hogy a paraszti termelés jövedelmezőségének biztosításával egyidejűleg javuljon a lakosság, a városi dolgozók anyagi helyzete. Ezúton is felhívom a magyar vidék forradalmi szerveit, hogy az összegyűjtött állami készleteket a nép érdekében óvják meg.
A nemzeti kormány bízik abban, hogy a hazáját szerető magyar parasztság a jogos követelésének teljesítése után szorgalmas munkájával járul hozzá a lakosság jobb ellátásához, a kivívott szabadság és függetlenség megszilárdításához. 

Kedves hallgatóink, felolvassuk az Országos Rendőrkapitányság forradalmi tanácsának felhívását. 
Az országos rendőrkapitányság forradalmi tanácsa közli főváros lakosságával, hogy a rendőrség, a honvédséggel és a forradalmi fiatalsággal szorosan együttműködve megkezdte a rend és a közbiztonság helyreállítását. 
Ma délelőtt már számos rendőrjárőr portyázta a főváros területeit. A rend helyreállítására irányuló munkát lényegesen megkönnyíti, hogy az egyetemi fiatalság egyre aktívabban vállal részt ebből a munkából. Az országos rendőrkapitányság forradalmi tanácsa felkéri a főváros lakosságát, hogy támogassák a karhatalom munkáját a rend helyreállításában, leplezzék le és adják át a fosztogatókat a karhatalmi egységek járókelő, helyesbítek, leplezzék le és adják át a fosztogatókat a karhatalmi egységek járőreinek. Felkérjük az üzemek dolgozóit, a munkásokat és főiskolás fiatalokat, hogy jelentkezzenek rendfenntartó munkára a kerületi rendőrkapitányságoknál.
Az Országos Rendőrkapitányság forradalmi tanácsa, Oszkó Gyula
Az Országos Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnöke, Dudás József megbízásából Garamvölgyi János.

Most egy felhívást ismertetünk. 

Mi, az Agrártudományi Egyetem tanárai, oktatói, hallgatói és dolgozói 1956. október 31-én megalakítottuk ideiglenes forradalmi bizottságunkat és az alábbiakban foglaltunk állást:
1. A bizottság a legmélyebb elismeréssel, tisztelettel és csodálattal emlékezik meg azokról a hőseinkről, elsősorban egyetemünk ifjúságáról, akik az október 23-án megindult szabadságharcunkat hősies önfeláldozással győzelemre vitték.
2. Magunkévá tettük a magyar értelmiség forradalmi bizottságának október 28-i követeléseit, hangsúlyozottan követelve a hazánkban állomásozó összes szovjet haderők haladéktalan visszarendelését, az általános, titkos, többpártrendszeren alapuló és ENSZ-megfigyelők részvételével történő szabad választásokat, a független, demokratikus Magyarország semlegességének kinyilvánítását.
3. Bizalommal fordulunk Nagy Imre felé, és szükségesnek tartjuk, hogy kormányát széles nemzeti, demokratikus alapon újjászervezze a szabadságharcosok bevonásával.
4. Biztosítsa a kormány a mezőgazdasági termelés szabadságát és biztonságát, az egyéni termelés és az önkéntesség elvén alapuló termelő- és értékesítő szövetkezetek megszervezése és támogatása révén.
5. Egyetértünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden elvi jelentőségű nyilatkozatával, abból külön is kiemeljük az egyetem autonómiájára, a tanszabadságra, az igazságtalanul eltávolított oktatók és hallgatók visszahelyezésére, valamint a hallgatóknak az egyetem vezetésében való részesítésére irányuló követeléseket.
6. Tételes jogszabály írja elő, hogy a mezőgazdaság vonalán mely állások, milyen felsőfokú képesítéssel tölthetők be, illetőleg, hogy az Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevél mely állások betöltésére jogosít.
7. Javasoljuk, hogy az Agrártudományi Egyetemet ezentúl nevezzék Magyar Mezőgazdaság Tudományi Egyetemnek. Az új elnevezést, az egyetem szervezeti felépítését és a végzett hallgatók mezőgazdasági mérnöki címét iktassák törvénybe.
8. Az egyetem kettészakítottságát mielőbb fel kell számolni, oly módon, hogy a lehetőségekhez képest az egyetem megfelelő elhelyezést nyerjen Budapesten.
9. Az Agrártudományi Egyetem minden dolgozója teljes odaadással és lelkesedéssel részt kíván venni mezőgazdaságunk termelésének fejlesztésében és azon keresztül az új, független, demokratikus Magyarország felvirágoztatásában. 
A fentieket az Ideiglenes Forradalmi Bizottság azzal a megjegyzéssel állította össze, hogy az egyetem oktatóinak, hallgatóinak és dolgozóinak teljes együttes ülése elé fogja előterjeszteni, melyen részt vesznek majd azok is, akik jelenleg még fegyverrel a kezükben biztosítják a forradalom 
eredményeinek védelmét.
Felhívja a forradalmi bizottság az Agrártudományi Egyetem budapesti és gödöllői részlegének összes hallgatóit, hogy pénteken, november 3.-án 11 órakor a Villányi út 5-7 szám alatt tartandó diákgyűlésen minél nagyobb számban jelenjen meg. 
Ezen határozatunkat megküldjük az Értelmiség Forradalmi Tanácsának és a Szabad Rádiónak közzététel céljából.
Budapesten, 1956. október 31.-én. 
Az Agrártudományi Egyetem forradalmi bizottságának megbízásából Tajdik Tamás és Kovács Kálmán.

A forradalmi diákbizottság felhívja Magyarország népét, hogy határolják el magukat mindazoktól, akik forradalmunk szent eszméjét és hősi napjait zavarosban való halászással, huligánkodással, attrocitásokkal akarják beszennyezni, és önkénykedésre vetemednek. Az ilyen elemekkel szemben a forradalmi intézőbizottmánnyal karöltve a legerélyesebben fogunk fellépni, hogy forradalmunk tisztaságát önmagunk, nemzetünk, és a világ előtt megőrizhessük.

Sportriporterünk írja.
Utazzunk vagy ne utazzunk? Így tépelődtek tegnap délben a budaőrsi vasútállomáson a magyar olimpiai csapat tagjai. Aggódva figyelték népünk napok óta tartó hősies küzdelmét a szabadságért. Élet-halál harcunkban a sport iránti érdeklődés természetszerűleg semmivé foszlott. Ki gondolhatott arra józan ésszel, hogy a Melbourni stadionok árbócaira fölkússzon a magyar lobogó is. Azért volt a harc, hogy végre itthon győzzünk, és végre itthon tázhessük ki mindenhová a piros-fehér-zöld zászlót. Akadályok tornyosultak az itthoni győzelem elé, mert amint a magyar vasutasok közölték, olimpiai versenyzőinkkel, vonaton nem utazhatnak Prágába. Vasutasaink mindaddig nem hajlandók elindítani egyetlen szerelvényt sem, amíg szovjet csapatok tartózkodnak az országban. 
Izgatott tanácskozás kezdődött, és az OTSB vezetői ennek ellenére minden eszközzel erőszakolták, hogy a csapat mégis útrakeljen, ha nem vonaton, akkor társas gépkocsin. Az indulás előtt minden eddignél izgatottabb hangulat alakult ki a versenyzők között, több szó esett arról, hogy mi lesz itthon, mint hogy mi lesz Ausztráliában. 
Olimpiai formaruhájukat sebtében átalakították, a régi címert borotvapengével szabdalták le, és fekete csíkkal vonták be. Megváltozott a csapat összeállítása is. Az OTSB-nek a magyar sport vérkeringését akadályozó bürokrata várának kellett meginognia ahhoz, hogy jó néhány kísérőt itthagyjanak és helyettük sportolók utazzanak. Így kapott helyet a csapatban az atléták közül Földesi, Krasznai és Somogyi, a műugrók, Gerlach és [...]. Meglepetésre Iharos Sándor a kiváló magyar hosszútáv futó nem utazott el Ausztráliába, lemondta az olimpiai szereplést. Egyesek szerint régi sérülése újult ki. Végül az olimpiai csapat társas gépkocsin elutazott Prágába, ahonnan előreláthatólag vasárnap két francia repülőgépen folytatja útját Ausztráliába. Olimpiai szereplésünket illetően megoszlanak a vélemények. Tény, hogy az OTSB jelenlegi vezetői siettették az elutazást, pedig közvéleményünk nem kísérheti figyelemmel útjukat, mert semmivel sem engedi elvonni figyelmét szabadságharcunkról.

A Győri Nemzeti Tanács kéri az összes budapesti kórház vezetőjét, hogy az osztrák határra egyetlen gépkocsit se küldjenek, mert az osztrák hatóságok a legújabb intézkedés szerint egyetlen gépkocsit sem engednek át a határon. A segélyszállítmányokat az osztrák hatóságok vonaton és saját gépkocsijaikkal bonyolítják le. A segélyszállítmányok tehát nem álltak le, sőt, fokozottabb ütemben folytatódnak. 

Az Egészségügyi Minisztérium a mai napon két fontos intézményt vett saját kezelésébe. A Corvin ottó volt ÁVH kórház ezentúl az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik, és a polgári lakosság betegellátását biztosítja. A Kútvölgyi úti kórház, ahol eddig csak funkcionáriusokat kezeltek, ugyancsak a lakosság rendelkezésére áll.

Kedves hallgatóink, ezzel Reggeltől estig című műsounk végetért.

ID: 20818