Belföldi jelentéseink:
A Minisztertanács szűkebb kabinetjének ma délelőtti ülésén úgy döntöttek, hogy a külügyminisztérium vezetését miniszterelnöki megbízatásának megtartásával Nagy Imre veszi át. A változtatást az tette szükségessé, hogy érvényesülhessen a magyar népi kormány új, független külpolitikai irányvonala. Az az irányvonal, amely a Varsói Szerződéssel kapcsolatos azonnali tárgyalásokat és a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos tárgyalásokat tartja legsürgősebb feladatának.

A Minisztertanács Márton András ezredest a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoki tisztje alól felmentette és Budapest külső védelmének parancsnokává nevezte ki. Egyidejűleg a Minisztertanács Székely Béla vezérőrnagyot a Zrínyi Miklós katonai Akadémia parancsnokává nevezte ki.

A Minisztertanács Széll Jenőt, Tamási Lajos írót a Magyar Rádió kormánybizottságának helyettesévé nevezte ki.

Mindszenty József, Magyarország hercegprímása a mai első fogadónapján fogadta a keresztény ifjúság szövetségének titkárát, Osváth Györgyöt.
Közöljük kedves hallgatóinkkal, hogy ma 20 órakor közvetítjük Magyarország hercegprímásának, Mindszenty József bíboros érseknek nyilatkozatát.

A Katolikus Népszövetség és a Katolikus Néppárt megkezdte működését régi helyiségében, Budapest V. kerület, Veres Pálné utca 9., első emelet. Dr. Bodonyi Viktor, a párt főtitkára ezúton kéri fel az igazgatótanács tagjait, hogy holnap, november 2-án délután 4 órára jelenjenek meg a szövetség helyiségében.

A Független Kisgazdapárt női szervezete a következő felhívást tette közzé: Magyarok, kutassátok fel azokat a kicsi árvákat és félárvákat, 3 éves korig, akiknek szülei áldozatul estek a forradalmi harcok pusztításainak. Amennyiben nem volna otthonuk, azonnal jelentsétek be a Független Kisgazdapárt női szervezetének szociális osztályán. Közeleg a hideg tél, addig fedél alatt és meleg szobában legyen minden magára maradt magyar gyermek.

Ma délelőtt Pestre érkezett a nagykirályhegyesi gépállomás munkásbizottságának és Kiszombor község forradalmi bizottságának küldöttsége, hogy eljuttassa követeléseit a kormányhoz. A küldöttség tagjaival a kabinet megbízottja tárgyalt. Követeléseik egy része már megvalósult. Más pontok, mint pl. bérezési, családi pótlék stb. kérdések, mint ebben a tárgyalók megegyeztek, csak a rend helyreállítása után oldhatók meg. Legfontosabb követeléseik azonban, a szovjet csapatok azonnali kivonulása az ország területéről, független és semleges Magyarország megteremtése. A megbeszélésen szó került a gépállomási dolgozók ledolgozott természetbeni járandóságának kiadásáról is. Megállapodtak abban, a forradalmi tanács és a munkásbizottság saját hatáskörén belül is megoldhatja azt, hogy ezentúl havonta és nem negyedévenként adják ki a járandóságukat. A küldöttek, akik egyúttal élelmiszert is hoztak a főváros népének, arra kérik Kiszombor lakosságát, hogy készüljenek a vasárnapi élelemgyűjtésre, hagy hétfőn ismét feljöhessenek Pestre újabb élelmiszerekkel. Egyben közölték, mindent elkövetnek, hogy a jövő évi kenyér biztosítva legyen, de ehhez kérik az illetékeseket, elsősorban az olajbányászokat, gondoskodjanak üzemanyagról. Kiszombor és Nagykirályhegyes küldöttei közlik az otthoniakkal, hogy holnap reggel indulnak haza.

A Petőfi Párt, a volt Nemzeti Parasztpárt, tegnap délután 2 órakor sok ezer résztvevő jelenlétében tartotta meg újraalakuló gyűlését Budapesten a Vajdahunyad vára előtt. S. Szabó Ferenc, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, volt földművelésügyi parasztpárti államtitkár nyitotta meg a gyűlést. Megnyitójában megemlékezett az egész világ csodálatát kivívó nemzeti fölkelésünkről, és a forradalom eddigi vívmányairól. A fölkelés hősi halottainak emlékére egyperces néma gyásszal tisztelgett a gyűlés.
Ezután Veres Péter, a működésében 1948-ban beszüntetett Parasztpárt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Veres Péter a maga tisztségével együtt valamennyi tisztségviselőnek lemondását jelentette be. Az egybegyűltek az ideiglenes vezetőség főtitkárául Farkas Ferenc, volt országgyűlési képviselőt, tagjaiul Bibó István könyvtárost, S.Szabó Ferenc múzeumi főgazgatót, Jócsik Lajos volt államtitkárt, Zsigmond Gyula volt tervhivatali főtitkárhelyettest, Kurucz János parasztot, Hódi Sándor parasztot, Sebők Zoltán orvostanárt, Szigethy Attila a Győr-Sopron megyei nemzeti bizottsági elnökét, Kanyar József, Kelemen Sándor tanárokat, Kondor Imre egyetemi könyvtárigazgatót választották meg.
Farkas Ferenc beszédében hangsúlyozta, hogy a megválasztott vezetőséget és a maga főtitkári megbízatását ideiglenesnek tekinti, amíg az országos tanácskozás küldöttei a végleges vezetőséget meg nem választják. Beszédében felszólította a Parasztpárt tagságát, a területi szervezetek küldötteit, hogy erőteljes szervezkedésbe fogjanak. Szervezkedésnél minden parasztpárti vonja el a tanulságát annak, hogy a forradalommal vetett korszak hibáit, amelyek a mi pártunk vezetőivel sem álltak távol, ismét be ne következhessék. Beszéde végén javasolta, hogy a párt fölé az elnöki tiszt betöltése nélkül egy irányítótestületet szervezzenek meg. Illyés Gyula beszédében kifejtette, hogy bízik a Nemzeti Parasztpárt történelmi hivatásában. Az ideiglenes vezetőség tagjait olyanoknak minősítette, akiknek múltja biztosíték arra, hogy a parasztság ne csalatkozzék bennük. A párt fölé rendelt irányítótestület tagjaiként javasolta megválasztani: Féja Gézát, Keresztúri Dezsőt, Kodolányi Jánost, Németh Lászlót, Reményik Zsigmondot, Sinka Istvánt, Szabó Lőrincet, Tamási Áront. - Hangsúlyozta, hogy ez az írói front mindenkor szellemi útmutatásokkal fog szolgálni a Parasztpárt politikai harcaiban. Az irányítótestület javaslatára a Nemzeti Parasztpárt nevét Petőfi Pártra változtatta.

A MOHOSZ partizántagozat 1956. október 30-án felhívást intézett a Forradalmi Nemzeti Bizottmányhoz és a kormányhoz, amelyben a volt partizánok, akik a múltban is a magyar szabadságért harcoltak az idegen elnyomók ellen és akik közül a Rákosi önkényuralom alatt sokakat kivégeztek, mint pl. Rajkot és 54 mártírhalált halt társát, vagy bebörtönöztek, vagy megaláztak, mint Csébi Lajost és több társát, megalakítják újra az 1949-ben betiltott Szabadságharcos Szövetséget. A forradalmi ifjúság a szabadságharcosokkal karöltve készek a forradalom vívmányainak megőrzésére, ha kell fegyverrel is, úgy mint azt Maléter Pál ezredes, a Kilián György laktanya partizán parancsnoka bebizonyította. Felhívjuk a kormányt, hogy a leghatározottabb módon járjon el azokkal szemben, akik a kivívott szabadságot veszélyeztetik és haladéktalanul intézkedjék, hogy a szovjet csapatok az ország területét hagyják el. A Szabadságharcos Szövetség forradalmi bizottságának 23 tagú ideiglenes vezetősége nevében Csébi, Görgényi és Maléter írta alá a felhívást.

A magyar mezőgazdasági szakemberek a következő kiáltványt tették közzé: A Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége 8 évi kényszerű hallgatás után 1956 október 29-én megalakította forradalmi bizottságát és az ülésen az alábbiakat határozta:
1. Teljes együttérzéssel üdvözöljük a dicsőséges nemzeti forradalmat és az abban résztvevő agrárifjúságot.
2. Mezőgazdasági termelésünk, egész mezőgazdasági életünk megújhodása nemzeti életünk alapfeltétele, ezért hívunk minden gazdasági szakembert, sorakozzon fel a ránk váró nagy feladatok mielőbbi végrehajtására. Hazánk sorsa azon áll vagy bukik, hogy a kis gazdák termelőszövetkezetei és az állami gazdaságok szakszerű gazdálkodást folytassanak.
3. Mezőgazdasági termelésünk zavartalanságának biztosítására azonnal meg kell szüntetni az önállóan gazdálkodó parasztság zaklatottságát. Kormánynyilatkozattal kell biztosítani a parasztság gazdálkodásának teljes szabadságát és a földtulajdonhoz való jogot.
4. A parasztság adózását felül kell vizsgálni és ugyanazokhoz az előnyökhöz juttatni, mint a termelőszövetkezeteket. A parasztság részére önálló érdekképviseletet, minden faluban gazdakört kell létesíteni. Sürgősen meg kell szervezni a falu fiai számára az alsó fokú mezőgazdasági szakoktatást.
5. A legsürgősebben felül kell vizsgálni a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a rosszul működő szövetkezetek feloszlatását lehetővé kell tenni, valamint módot adni a termelőszövetkezetekből való kiválásra. Új termelőszövetkezetek létesítését csak helyi kezdeményezésre, önkéntes belépéssel szabad engedélyezni.
6. Az idegen munkaterületeken foglalkoztatott mezőgazdasági szakembereket sürgősen vissza kell irányítani a mezőgazdaságba. A mezőgazdasági élet egész területén, mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági közigazgatásban az irányító munkaköröket képzett szakemberekre kell bízni.
7. A mezőgazdaságban állandó jelleggel foglalkoztatottakat helyhez kell kötni a lakás és egyéb szociális igényük kielégítésével.
8. Az állami gazdaságokban nagyobb szakmai szabadságot kell biztosítani, a tervgazdálkodás jelenlegi sematikus módját sürgősen felül kell vizsgálni a helyi viszonyoknak megfelelően, és azokat tájegységek szerint megszervezni.
9. Az ipari munkára készült, bonyolult és a mezőgazdasági munkát gátló normarendszerű bérezést sürgősen el kell törölni, helyébe az igazságosabb és bevált szakmány időbért kell beállítani.
10. Követeljük az összes politikai perek, közöttük az 1948-as, koholt vádakra épített földművelésügyi minisztériumi per felülvizsgálását, valamint a teljes rehabilitációt
Nem tűrhetjük tovább, hogy a magyar föld kontár kezekben, politikai előítéletekből rablógazdálkodás áldozata legyen. Ezért azonnali tettekre, cselekvésre van szüksége.
A forradalmi intézőbizottság nevében: Dr.Solti Ernő, ügyvezető alelnök, Fáber György, ügyvezető igazgató, Bán Dezső, állami gazdasági főagronómus, Laurensz Ede, termelőszövetkezeti főagronómus.

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 01365