Szabad Kossuth Rádió Budapest és Szabad Petőfi Rádió Győr
A pontos idő 17 óra 26 perc.

Kedves hallgatóink, felolvassuk Kővágó Józsefnek, a Budapesti Nemzeti Bizottság elnökének levelét:
Budapest népe, honfitársaim!
Polgármestere voltam ennek a városnak akkor, amikor romba döntött hidak hirdették a háború borzalmait. Két éven át dolgoztunk akkor együtt, s hallgattuk, amit munkánk nyomán egyre erősödött a város szívdobbanása. Behegedtek lassan a sebek, és röpke időszakra mintha a szabadság szele fújt volna végig a városon. Szaporább lett tőle a munka ritmusa. Aztán jött a terror hosszú időszaka. Az arcok elkomorodtak, düh és harag költözött a szívekbe. A kezek lassan ökölbe szorultak és a magyar nép mindent elsöprő erővel tépte szét a láncokat, amikkel Rákosiék gúzsba kötötték. Hős ifjak ujja simult a ravaszra, munkások sortüze ropogott, polgárok kezében dördült el a fegyver. Az idegen ruhába bújtatott honvédség hitet tett amellett, hogy a magyar szív nem szűnik meg a hazáért dobogni. Budapest a hősök városa lett, ahol gyermekek támadtak meg tankokat és foglaltak el épületeket. A forradalom tüze mindenkit áthatott. A lángokban testvérré kovácsolódott a polgár és a munkás. Egyek lettek, bátor magyarok. A kormány a nagy történelmi percekben a hősiesen küzdő nép bátor vezére lett. 
Budapest népe! Világszerte csodált szabadsághősök! Engedjétek meg, hogy egy egyszerű polgárotok meghajtsa előttetek az elismerés zászlaját. Előttetek, a hősök mesterei előtt. Örök, tiszta, szép szimbólumok vésődtek belé. Láttam sok belőtt kirakatüveget és mögötte az érintetlen árukat. Senkinek se jutott eszébe a harc zűrzavarában vagy annak elülte után, hogy megérintse őket. Másfél milliós világváros, ahol nincsenek tolvajok! Ahol a lelkesedés szent tüzében minden egy akaratba forradt: Szabadságot és függetlenséget a nemzetnek! Világváros, ahol a munkásság harcol a barikádokon, de egy percre sem szűnik meg a villany- ,gáz- és egyéb közszolgáltatás.
Budapest hős népe! Történelmi napokat élünk. Nehéz út áll előttünk. Mit hoz a holnap? Megpróbáltatások poklát vagy csodálatos felvirágzás boldogságát? Nem tudjuk. De bármit hozzon a holnap, arra kérlek benneteket, hogy most emelkedjetek még nagyobb erkölcsi magasságokba, menjetek dolgozni! Serényen munkába siető emberek békés és szorgos világvárosa álljon az elsöprő erejű szovjet tankok előtt! Menjetek dolgozni! Üzemekbe, hivatalokba, műhelyekbe és üzletekbe egyaránt.
Budapest népe! Minden idők legnagyobb és legtisztább szabadságharcának résztvevői!
Én most úgy érzem, hogy a jövőnk a munkán múlik. Tudunk-e olyan erősek, szívósak, fegyelmezettek lenni a munkában, mint voltunk a harcban? A forradalom tüzét fel tudjuk-e oldani a munka monoton ritmusában? Higgyetek és bízzatok abban, hogy bátor magatartásotok, a kormány erélye és a világ felénk forduló közvéleménye józan belátásra készteti a szovjet kormányzatot. És akkor, polgártársaim, megindul a gazdag világ bősége és áradni fog felénk! Erős, semleges, békés kis ország boldog és gazdag fővárosát fogjuk felépíteni, ahol napfény melege árad és jólét virágzik a legegyszerűbb hajlékban is.
Honfitársaim! Dolgozzatok! Nehéz hetek és hónapok állanak előttünk. Itt a tél, sok a rom a városban, sok a tennivaló, de ne feledjétek, hogy bíztató, boldog holnap felé megyünk.
Külön köszöntöm meleg szeretettel a főváros minden alkalmazottját. A Budapesti Nemzeti Bizottság elnökének választott. Volt munkatársaim meleg hívó szavát véltem ebből hallani. Hat és fél évi börtön megpróbáltatása után különösen jólesett.
Budapest hős népe! Isten áldása kísérje munkátokat!
Aláírás: Kővágó József

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 01596