1956, december 10. Hétfő.
1850 december 10-én halt meg Bem József, a szabadságharc világhirü hőse. A varsói tüzérakadémiának volt tanára, amig forradalmi magatartása miatt börtönbe nem jutott. Az 1830-as lengyel nemzeti felkelésben kiérdemelte az ágyuharc nagymestere jelzőt. Emigrációjában az 1848-as forradalmak szólitották ujból a küzdőtérre. Bécsben harcolt a zsarnokság ellen, majd Kossuthnak ajánlotta fel kardját, aki a lengyel tábornokot az erdélyi hadsereg élére állitotta. Halált megvető bátorságával példát mutatva lelkesitette katonáit, akik bálványozták. A harcok viharában edzett férfi hatalmas katonai tudásával, rendithetetlen vas-akaratával, és határtalan szabadságszeretetével csatát csata után nyert. Az a 8 hónap amelyet Erdélyben az osztrák és a cári csapatok ellen töltött elég volt ahhoz, hogy az egész világ visszhangozza a csodálatos hadvezér hirét. A szabadságukért küzdő népek a szabadság reménysugarát látták benne. A reakció rettegte. A magyar nép pedig örökre szivébe zárta Bem apó nevét.

(A szöveg forrása: Szabad Európa Rádió, Hungarian Monitoring, Borsodi_rDIO.pdf, 438. oldal)

ID: 21612