KOSSUTH RÁDIÓ BUDAPEST
Higgadtan, józanul!
Most merre menjünk? Milyen utat válasszunk népünk történelmének e tragikus óráiban, hogy helyesen szolgáljuk népünk javát, hazánk boldogulását? Hány és hány emberben vetődik fel ez a gondolat és keresi rá a megnyugtató feleletet. Az események zűrzavara, az eddigi vezetők határozatlansága fokozta a józan, megfontolt emberek bizonytalanságát is. A kalandorok, a régi rend vámszedői nagyon hamar felismerték, hogy a zavarosban könnyű és gazdag zsákmánnyal kecsegtető a halászat. Tisztában voltak azzal is, hogy egyáltalában nem tanácsos régi kiváltságok ? nyílt követelése. Azért csaptak fel hirtelen a demokrácia szent védnökeinek. Ezért követeltek több jogot annak a munkásosztálynak, melyet néhány évvel ezelőtt ők zsákmányoltak ki a legszemérmetlenebb módon. Azért lázítottak a munkások között, hangoztatva, hogy a munkások jogos követeléseit csak ők tudják megoldani. Meg kell mondani őszintén, hogy akadtak – tegyük hozzá, elég sokan – akik az eddigi bürokratikus huzavonát látva, hitelt adtak a szavuknak és résztvettek a rendzavarásban. Ezekhez az emberekhez szólunk most, élő lelkiismeretükre, józan megfontoltságukra hivatkozunk. Senki nem vonja kétségbe eredeti célkitűzéseik helyességét. Senki nem mondja azt, hogy némán, zokszó nélkül tűrjenek minden törvénysértést, bólintsanak arra is, ami nem helyes. Nem, nem erről van szó. Ami helytelen, ami káros gazdasági és társadalmi életünkben, annak örökre el kell tűnnie. Meg kell, hogy valósuljanak a munkások és dolgozó parasztok jogos követelései. Ez vitathatatlan. Az is vitathatatlan azonban, hogy megvalósításuk csak rendezett viszonyok között, erőskezű, a dolgozók érdekeit következetesen szem előtt tartó kormány vezetésével valósíthatók meg. Ezért kell most valamennyiünknek síkraszállni a munkásosztály kipróbált vezetőiből álló forradalmi munkás-paraszt kormány mellett, s megadni minden támogatást. Látni kell minden munkásnak, hogy a volt gyárosok, bankárok nem képviselik és nem is képviselhetik ügyeiket ?. Az ellenforradalmárok garázdálkodása, a munkásosztály legjobb fiainak kivégzése arra kell ösztönözzön minden hazafit, hogy szembeszálljon az ellenforradalmárokkal, véget vessen a vérontásnak. Van még egy probléma, amiről őszintén, minden kertelés nélkül beszélni kell. A szovjet hadsereg jelenlétéről.
Ismeretes, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány segítségüket kérte az ellenforradalmárok elleni harcra. Ezt a körülményt szélsőséges elemek, soviniszta uszításra, felelőtlen provokáció keltésre használja fel. Ezek ellen a leghatározottabban fel kell lépni, hiszen minden meggondolatlan lépés a polgári lakosságot veszélyezteti. Nem térhetünk azonban ki a kérdés elől: miért vált szükségessé a szovjet csapatok segítségül hívása? A válasz kettős. Egyrészt gyorsabban, tehát kevesebb vérveszteséggel lehet véget vetni a zavargásnak. Másrészt, legyünk őszinték, sokat beszéltünk, de keveset tettünk az éberség érdekében. Nem szerveztünk például munkásmilíciát, pedig jó példával előttünk álltak a többi népi demokráciák. Így történhetett meg, hogy amikor egyes felelőtlen elemek a jogos, igazságos célokért folyó küzdelmet az ellenforradalom vágányaira állították át, megtámadták az ipari gócainkat, a munkásság színe-java tehetetlenül állt a felfegyverzett ellenforradalmárokkal, s a megtévesztett elemekkel szemben. .... Tanításul kell szolgálni annak, a szovjet csapatok kivonásának idejére oda hatni, hogy a munkásosztály az élet minden terén valójában érvényítse és biztosítsa az uralmát. –

(A szöveg forrása: Szabad Európa Rádió, Hungarian Monitoring, 041. kötet, 1187–1189. oldal)

ID: 21122