Miskolci Rádió
Ezer magyar diák, Szigethy Ferenc verse:
„Leírok most egy világ …, 1956 esztendő, hónap és nap, október 23. és utána még újabb öt nap. Különös, ahogy a napokat írom, márvánnyá lesz a kis … papír. És vésővé lesz kezemben a … Márvány, és vésőnek, ahogy fog a toll, fiúk, írásom rólatok beszél. Tirólatok, ezer magyar diákok, kiknek nevetek antennákon szállott, s el messzeség, a nagy földkerekségre, ahol lakik nyugat, kelet, észak és dél. Tartsunk ... ma drága seregszemlét. Fegyveretek még most is szent …, hogy így van jól, mert itt van még közel és én nekem a tegnap gondolata …, ahogy az meg… Iskolapadot otthagyva eltűnt, nem haza ment, az utcára kint, s a történelem vasrácsos kapui kinyíltak ott mind előtte … Gyors, ifjú lábak az ..., óriási magas … Hallom, már a felhőkkel rokon, hol szabadság viharszele fúj, háromszín zászló lengett, s vele új diadalmas, nemzeti gondolat: Budapest más lett pár óra alatt. …Kárpát ... fia, halló Kossuth Akadémia, … száz éve az a március 15., mikor behatol ősi ... s a „Talpra magyar” egyszerre akkor ott, a … utcáin … lobogott, csak …, Petőfi-szobor volt a nép előtt és a Bem-szobor, mint …, mutatta hol a nagy idők jele. De akkor ég, s föld … S tankok jöttek, föld … dübörög. Tízezrek szíve telt meg félelemmel, … S már állt a harc és folyt a drága vér. Most … egy világnak beszél. Ahogy azok a sorsok … És ha … a … folyó … A föld …, a már soká keresett, megtudta, be … -e még, ott estél el ... harcban. Két lába, gránát tépte le, … Tizenöt éves … És ha hallottad már a hős halált, … zsebedben az orvos ott talált egy sort, melyben kérted édesanyád, ne haragudjon azért te rád, hogy bátyád helyett, … elesett. Te foglaltad el a költő helyét, s hagytál … És Soós Andrást … Kiket hős sírban altat a halál, Szigethy Sándor, az ő hős kisfiát. Gyarmati Béla, s mások … és Sopron, Győr és Szeged, Debrecen, gimnáziumok és minden egyetem zászlót lengetnek, s a zászlók, s a szél zengő himnusza rólatok beszél, ezer diákról, kiknek híre szent, kik ti vagytok, a diákparlament. És amikor úgy zászlót ragadtatok, ide néztek a felhőkarcolók New York-ból és mint … látván, a Mont Blanc-csúcs is felfigyelt. Berlin, Párizs csodálkozott azon, s utcáikon ritka pillanatra ámult szemmel megállt a forgalom. Rengett a föld és szédültek a hegyek. Budapest a föld középpontja lett pár napra itt, s mit nagy győzelmesen ti írtatok ezer magyar diák, úgy hívnak ma: világtörténelem.”

Népem, üdvözöllek, Borsos Gyula verse:
„Föltámadt a nép, a szent, hatalmas, s levert bilincset és … Magyarok! Büszke arcukra … függesztik … Lázas homlokunk zöld babér öve díszítse meg. Zúg a harci zaj, városok, faluk tele hordja szét, föltámadott már, él már a magyar. Munkások! Ifjak! Drága katonák! Mi vagyunk élet és történelem. Egy zord ezredév vasköde oszlik, s a szívetekből gyúl föl a jelen. Hajnali fénnyel néz ránk a …, fellegek közül a nap süt ránk, a szent szabadság … első … Ég felé szárnyal a magyar … Izzó reménnyel … megcsináljuk. Az … szelleme és … … tanyákon, magyar … fent az égre. Hej, szent szabadság, lángok lövelték, mintha egy roppant rengeteg égne. Ma temetünk mi még. Megszoktuk ezt már, temetünk immár, jaj, de ... óta. Hegedűnket zsarnoki ujjak mind áthangolták ... De a piros vér szent földre omlott és soha többé vissza nem térhet a gyűlölt zsarnok, hogy gúzsba kösse a föltámadott, hős, magyar népet.”

1956. október 6-ától, nemzeti történelmünk egyik leggyászosabb évfordulójának napjától véget nem ér a temetések sorozata. Ma Miskolcon is temetünk. Temetjük azokat az ártatlan fiatalokat, akik az igazság, a jog, a szebb, s szabad élet diadalra jutásáért emelték fel vádló tekintetüket az aljas, szennyes kezű népelnyomó szervezet, az ÁVH félelmetes épületének homlokzatára. A bizakodó, a reménytől csillogó, fiatal, mondhatnám gyermekszemekre a halál-rémület zavartsága ült ki egy pillanatra, hogy aztán örökre helyt adjon a szörnyű némaság. Drága, fiatal testvéreim!

(A hangfelvétel és szöveges adásleírás forrása: Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár Szabad Európa Gyűjtemény, Hungarian Monitoring 56-os hanganyagok archívuma.)

ID: 00807