Damjanich Rádió, Szolnok · 1956. 11. 01. 16.00 A Szolnok megyei Munkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanács csatlakozott a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz. Az egész Dunántúl egységbe forrott össze a nemzeti követelések végleges kivívása érdekében. A Dunántúli Nemzeti Tanácshoz már több megye, köztük Borsod is csatlakozott, úgy, hogy az ország túlnyomó többsége szervezetileg is egyesült a forradalmi harcban. November elején a Szolnok Megyei Munkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanács is kimondotta a csatlakozást. Az egyesített forradalmi erők legfőbb követelése a kormány felé, hogy a szovjet fegyveres erők haladéktalanul hagyják el az országot, továbbá, hogy mondjuk fel a Varsói Szerződést és jelentsük ki az ENSZ-ben Magyarország függetlenségét. A kormány már korábban elfogadta a Dunántúli Nemzeti Bizottság követeléseit, így tehát a különböző vidékek szolidáris együttműködése nem a kormány ellen, hanem a kormány mellett jött létre. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a Dunántúli Nemzeti Tanács és a hozzá csatlakozott megyei forradalmi munkástanácsok csak részben értenek egyet a kormány jelenlegi összetételével, még akkor is, ha ezt a kormányt ideiglenesnek tekintik. Damjanich nevét választotta a szolnoki rádió a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács rádiója. Választhatna-e méltóbb nevet, mint az 1848-49-es szabadságharcunk legendáshírű tábornokának nevét? Damjanich János oroszlánbátorságú fiaival a 3. és 9-es zászlóaljjal, a veres sipkásokkal együtt maradt meg népünk emlékezetében. Egyik fiatal honvédje, Vajda János költő jegyezte fel róla, hogy "Damjanichot láttam egy ágyúzás alkalmával Turia előtt ... Az ágyúgolyóknak kitett domboldalon állott, szivarozva olyan nyugalommal, aminőhöz hasonlót nemcsak életemben nem láttam, de aminőre képesnek embert nem hittem. Kezdett előttem világos lenni, minők lehetnek azok a rendkívüli lények, akik a görögöknél mintául szolgálhattak arra, hogy képzeletükben a hadisten eszméjét megalkossák. Bármi baj támadt körülötte még csak fejét sem billente, még szempilláit sem izgatták a süvöltő golyók. Képzelhető a csapatok lelkesedése, midőn e nagyszerű egyéniség tábornoki díszegyenruhájában előttünk megjelent. Nagy hatást szoktak tulajdonítani egy harci riadónak, dalnak, indulónak, vagy lelkes kiáltványnak. Mondhatom, hogy Damjanich alakja éppoly buzdító, a vakmerőséget bátorító volt, mint akár a Marseillaise vagy a Rákóczi-induló. - Hazánkban sok daliás alakot láthatni, de oly hősies alakot, mint Damjanich volt, soha nem láttam ..." Damjanich János hófehér márványszobra, ficánkoló paripája, honvédjei elevenedtek meg újra a magyar fiatalság szent forradalmában. Szolnokon is végigzúgott a tisztító vihar, az egyetemi ifjúság, a vasút dolgozói, az egész város népe rendkívüli hősiességet és nyugalmat tanúsított, a további demokratikus kibontakozás érdekében komoly feladatokat vállalt és meg is valósított. Hirdesse a Damjanich Rádió, hogy itt a Tisza mentén, de az egész országban is függetlenek és szabadok akarunk lenni. Erre biztosítékunk a győzelmes forradalomban eggyé forrott magyar népünk. A Közlekedési Műszaki Egyetem ifjúságának felhívása a szolnoki dolgozókhoz: Halottak napjának előestéjét ünnepeljük ma. Mindenki kegyelettel emlékezik meg elhunyt szeretteiről. Emlékezzünk meg ma azokról is, akik a legtöbbet, életüket áldozták mindannyiunk szabadságáért, az ország függetlenségéért. A nemzeti szabadságharcban elesett hősök emlékezetére ma Szolnok valamennyi házának ablakában gyújtsunk gyertyát, örök-mécsest. Hadd lássák a kivonuló megszállók, hogy a szabadságharcosok emléke kitörölhetetlenül él a magyar nép szívében. "Nagy Imrében a bizalmunk!" Ez volt a jelző még kedden, október 23-án. Ez a bizalom két-három napra megingott, de most erősebb, mint valaha! Kiderült, hogy Nagy Imre két napig az ÁVH foglya volt. Géppisztolyokkal a háta mögött mondta el első rádióbeszédét. Legújabb nyilatkozatából kiderült, hogy a statáriumot és a szovjet csapatok beavatkozását nem ő rendelte el. Ezt csak a Rákosi-Gerő-féle gazemberek fogták rá, hogy megbuktassák. Mi tehát hiszünk Nagy Imrének. De féltve intjük, hogy vigyázzon a nép bizalmára! Azonnal különítse el magát a hazaárulóktól! Azonnal takarítsa ki a kormányból a régről itt maradt szemetet, azokat, akiket joggal vet meg és gyűlöl a nép. Intézkedjék, hogy a szovjet csapatokat vonják ki az országból! Intézkedjék, hogy az ávósok ne furakodjanak be az új rendőrségbe! Nagy Imre helytállását már eddig is sok helyes intézkedés igazolja! Sürgetve várjuk a többit is. Amilyen mértékben Nagy Imre teljesíti a nép jogos követeléseit, bizalmunk oly mértékben fog benne növekedni. EGYETEMI FORRADALMI DIÁKBIZOTTSÁG Sztrájktörés, vagy sem! A forradalom vihara végigszáguldott sokat szenvedett országunkon. Fájó szívvel kell tudomásul vennünk, hogy sok áldozatot követelt és talán még követel is a forradalom. Fiatalok, öregek egyaránt fegyvert fogtak, hogy végre lerázzák a szovjet igát, hogy végre ne csak papíron legyünk szabadok. Az egész magyar nép mély háláját és forró szeretetét fejezi ki a szabadságunkért harcoló felkelőknek. Köszönjük nektek szabadság-harcosaink, hogy a hazaszeretet és a szabadságvágy oly nagy volt bennetek, hogy még az életeteket sem sajnáltátok a haza oltárán feláldozni. Veletek az egész haza, veletek minden becsületes dolgozó, munkás, paraszt és értelmiség egyaránt. A gondviselés nem mindenkit szólított fegyveres harcba a szent ügyért, de ők is harcolnak. Harcolnak, ha más eszközzel is, mert segíteni akarnak nektek, akik fegyverrel a kézben az életetek árán is készek vagytok megvédeni azt ami a legdrágább nekünk: a szabadságunk. Sztrájkol a munkásság, felkelők - veletek vagyunk! Állanak az üzemek, mert a dolgozók mélyen megrendülve a gyásztól, nem vesznek kezükbe szerszámot, áll a munka mindenütt. Csak a közszolgáltató üzemek dolgoznak, az élelmiszeripari dolgozók, a közüzemek és a postások. Köszönjük nektek Tisza Malom dolgozói és kiskereskedelmi dolgozók, hogy ezekben a nehéz napokban ilyen lelkesedéssel dolgoztok. Köszöntünk benneteket posta műszaki dolgozók, akik a hírközlés lehetőségeit biztosítjátok. Hiába a híresztelés kósza zagyvasága, a meggondolatlanul kimondott "sztrájktörő" jelző veletek kapcsolatban. Amit ti tesztek, az a szabadságharcnak adott hasznos segítség. Üzemeitek nem állhatnak meg, az élet nem szűnhet meg, még akkor sem, ha egyesek tévesen ilyen véleménnyel vannak rólatok. Mi lett volna városunkban, mi lett volna hazánkban, ha ti nem dolgoztok? A káosz, a kétségbeesés lett volna úrrá rajtunk, de a ti lelkesedésetek és becsületes munkátok erőt ad arra, hogy mi várjunk a végső győzelemig. Kérünk benneteket közellátási és közüzemeltetési dolgozók, továbbra is dolgozzatok oly nagy lelkesedéssel, mint eddig, hogy nekünk legyen erőnk kitartani a szabadság végső kivívásáig. A megyei vöröskereszt munkájáról Nehéz, de annál döntőbb életet él a magyar nép. A haza minden egyes becsületes magyar polgára, minden hazafi, munkás, paraszt, értelmiségi, diák egységesen küzd a magyar függetlenségért és szabadságért. Ez a harc nemcsak egységes, hanem végtelenül okos is. Az élet minden területén mindenki megtalálja a harc megfelelő formáját, amíg a munkásság sztrájkol és szikla szilárdan kiáll követelései mellett, addig vannak olyan munkakörök, ahol bizony emberfeletti munkára van szükség. Vidéki városaink egyik igen fontos feladata az ország szívének, Budapestnek segítése és támogatása. E munka oroszlánrészét a vöröskeresztes szervezetek végzik, és mondhatjuk igen jól, hazafias becsületességgel. A megyei vöröskereszt szervezetek munkájáról Pintérné számol be, hallgatóink előtt. Kérdésünk: - Hogyan fogott a vöröskereszt megyei szervezete a munkába? Mint minden magyar, mi is láttuk és mérlegeltük a helyzet komolyságát és azonnal felvettük a kapcsolatot a szolnoki munkástanáccsal. A tanács nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy munkánk sikeres legyen. Feladatunknak láttuk mindenek előtt, hogy a fővárost élelemmel lássuk el és biztosítsuk, hogy küldeményeink valóban eljussanak az arra rászorultakhoz. A szállítmányok továbbításában és biztosításában megyei vöröskeresztes dolgozóink óriási részt kértek és végeztek is, azonban ez kevés volt ehhez a mérhetetlenül nagy feladathoz. Népünk megértette gondolatainkat és a megye forradalmi tanácsaival egyetértésben segítségünkre sietett. Komoly segítséget kaptunk az autóközlekedési vállalatoktól és minden járművet igyekszünk kihasználni a szállítás érdekében. - A szükségleti cikkeket hogyan szerzi meg a szervezet? Ebben a kérdésben mutatkozott meg megyénk magyarjainak együttérzése, hovatartozásának kifejezése. Megyénk hazafiai megmutatták azt a szolidaritást, ami az egész magyarságot szoros egységbe kovácsolta ezekben a napokban. Az egész megye területén erős ütemben megindítottuk a gyűjtést, felhívtuk a lakosságot rádión és a sajtóban, és szervezeteink révén is. Felhívásunk lelkes visszhangra talált. Úgyis kifejezhetem az eredményt, hogy ömlött az élelem, a pénz, és bizony nagy feladatot kellett és még kell is ezen adományok elszállításánál és továbbításánál megoldani. A Szolnok Megyei Vöröskereszt az ország területén elsőnek indított mozgalmat Budapest élelmiszer és gyógyszer ellátására. Most is kapcsolatban állunk a megye minden községével. A lelkesedés illusztrálására meg kell említenem, milyen hatalmas mennyiségű árucikk érkezett az egész megyéből. A pénzgyűjtés eredményeiről hű képet nyújt pld. az a 6.500,-Ft., amit népünk nyújtott az ínségben lévők felé. Úgy számítottuk, hogy 3.000,-Ft-ért élelmet vásárolunk, de erre nem került sor, mert parasztjaink szinte sértődötten utasítottak vissza azzal, hogy ők ingyen adnak, mivel az egész ügyünket szolgálja ez a mozgalom. Nem fogadták el a pénzt. A Nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezet a következő árukat bocsátotta rendelkezésünkre: 50 q búzát, 20 q hízott sertést és 2 marhát. Szintén Nagykörűben vár elszállításra 100 db hízott liba is. A nagytömegű áru elszállítását a jármű hiány akadályozza. Ezzel a forradalmi tanácshoz fordultunk. 30.000,-Ft-ért gyermektápszert szereztünk be és továbbítottuk, elszállítottunk 80 kg. tejport. Felhívásunkra a szoptató gyermekes anyák adományaként 16 liter anyatejet is továbbítottunk. Megyei szervezetünk irányításával eddig 46 tehergépkocsi élelmet szállítottunk Budapestre. - Az a hír járja, hogy a küldemény nem mindig jut el azokhoz, akiknek szántuk. Mi erről a tapasztalatuk? Immár egy hete végezzük ezt a felelősségteljes és magasztos munkát, de még egyetlen egy kocsikísérőnk sem panaszkodott arról, hogy bárki is kényszerítené küldeményeink eltérítését a megfelelő helyről. Szállításainkat úgy oldjuk meg, hogy igyekszünk azokat a helyeket elkerülni, ahol szovjet csapatok tartózkodnak. Meg kell még említenem, hogy kísérőink igyekszenek küldeményeinket azon nyomban szétosztani a nép között azért, hogy az esetleges spekulációt népünk adományával elkerüljük. Ezt népünk önszántából minden ellenszolgáltatás nélkül adta, ezért a rászorultaknak is ugyanilyen feltételekkel kell megkapniuk. A legújabb értesüléseink szerint Budapest pesti oldalán nincs semmiben sem hiány, de Budán nagyobb az ínség. Ezért a budapesti vöröskereszt központtal felvettük a kapcsolatot, hogy a küldeményeket a megfelelő helyre irányítsák. - Mit tett a vöröskereszt Szolnok megyei szervezete a budapesti vérszükséglet enyhítéséért és a budapesti sebesültek kezelésében milyen segítséget tudna nyújtani? Gondolunk itt arra is, hogy a sebesülteknek egy részét esetleg Szolnokon lehetne gyógykezelni. Véradóink nem vártak a felhívásra, hanem azonnal jelentkeztek a szolnoki véradó állomáson. Munkánkban itt az gátolt, hogy a véradó állomás rendelkezésére álló edény kevés. Kevés a jelentkezők számához képest. Újabb véradók szervezésére jelenleg még nincs szükség, de adott esetben biztosan nem lesz jelentkezőkben hiány. Mivel Budapestről olyan kérés nem érkezett hozzánk, hogy ide Szolnokra kívánnának sebesülteket hozni, őszintén megmondva, ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk. - Végül mit tudnak a külföldi szállítmányokról? Megyénk olyan területen fekszik, ami csak a keletről érkező szállítmányok szempontjából fontos. Ez ideig csak ilyen szállítmányokkal találkoztunk. Ezek a szállítások az utóbbi napokban leálltak. Itt szeretném megemlíteni, hogy egy szerelvényt - benne sok zsír, liszt, rizs és tojás - ami szovjet exportra indult, Záhonyból visszaküldték, nem engedték ki a határon. E szerelvényben szállított árut igen jól fel tudnánk használni. Tudomásunk van arról, hogy milyen nagy mennyiségű gyógyszer és kötszer érkezik hazánkba a külföldi államokból. Mi is kaptunk egy értesítést, amiben arról érdeklődnek, hogy van-e szükségünk kötszerre? Jelenleg erre szükségünk nincs és azt kívánjuk, hogy ne is legyen! Emlékezzünk! Halottak napjának előestéjén elhunyt szeretteinkről, barátainkról, az életből eltávozottakról emlékezünk. E lombhullató novemberi nap azonban nemcsak a csendben elköltözőkre, hanem régi és mai, hazánk függetlenségéért, szabadságáért életüket áldozó hősökre is emlékeztet. Emlékezzünk! E kis nép mennyi égő szívű, hazáját lángolóan szerető hőst adott már. Történelmünk lapjai tanúskodnak erről. A szolnoki temető őrzi Verseghy Ferencnek, a szolnoki születésű szerzetes költőnek hamvait, akit szabadságeszméi miatt Kufsteinben vetett börtönbe az elnyomó hatalom. Itt feküsznek Damjanich hős fiai, akik 1849-ben áldozták fiatal életüket a haza szabadságáért. E szabadságharcos hagyományok mélyen és elevenen élnek a magyar szívében. Egy évtizedes elnyomás, kiszolgáltatottság érlelte meg mai ifjúságunk szívében a forradalom gondolatát és adta kezébe a fegyvert, hogy családját, jövőjét, fiatal életét nem féltve tisztára mossa és magasra emelje a piros-fehér-zöld nemzeti lobogót. Győzelmes nemzeti forradalomnak vagyunk tanúi, részvevői. S ma, diadalmas szabadságharcunk napjaiban égő szívünk túláradó szeretetével, kegyeletével emlékezünk a harcban elesett hőseinkre, akik pirosló vérükkel írták be nevüket örökre a magyar nép történetébe. Emlékezünk rátok fiatal fiúk és lányok, munkások és katonák! Halálotok nemes és tiszta volt. Megváltottátok vele a magyar népet a rabságból, az idegen elnyomásból és életet, szabad boldog jövőt adtatok neki. Ma este a temetőkben kigyúlnak az emlékezés apró lángjai. Magyarok, testvéreink! Ne csak a temetőkben, hanem, házaitok ablakaiban is gyújtsátok meg a mécseseket. Lobogjanak tiszta lánggal, örök emlékezésül, hogy nem tűrünk többé szolgaságot, független, szabad hazában akarunk élni és alkotni! Hadd lássák a kivonuló megszállók is, hogy a szabadságharcosok emléke kitörölhetetlenül él a magyar nép szívében! Béke és áldás poraitokra! A magyar külügyminiszter Bécsbe érkezett! Horváth Imre a magyar kormány külügyminisztere kedden du. repülőgéppel Bécsbe érkezett - jelenti a Die Presse című lap. A magyar külügyminiszter New Yorkba utazik az Egyesült Nemzetek székhelyére. Horváth Imrét a schwechati repülőtéren a bécsi magyar követ fogadja. Megkezdték a nyugdíjak folyósítását A nyugdíjügyi főigazgatóság forradalmi bizottsága a kormány utólagos engedélyének reményében megkezdte a törvényellenesen felsőbb rendeletre megvont nyugdíjak folyósítását. Saját jogú nyugdíjasoknak még 400, özvegyeknek 200 Ft nyugdíjat küld előlegként. A Nyugdíj Intézet Ideiglenes Forradalmi Bizottsága közli, hogy az intézet minden nyugdíjas novemberi ellátását továbbította a Postaközpont leszámítoló hivatalához, mégis akadályok vannak a kifizetésnél. Az intézet felhívja a postahivatalokat, hogy a nyugdíjak kifizetését haladéktalanul kezdjék meg. /MTI/ A forradalmi munkástanács felhívással fordul az üzemek, vállalatok, intézmények munkástanácsaihoz, hogy a bérfizetéseknél tartsák be szigorúan az előírt fizetési rendszert, nehogy torlódást, illetve pénzügyi zavarokat okozzon az ötletszerű pénzfelvétel. Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Munkástanácsa kéri dolgozóit, hogy pénteken de. 10 órára az üzem kultúrtermében valamennyien feltétlenül jelenjenek meg. Felhívás A Magyar Vöröskereszt felhívja a megye területén lévő védőnőket, szülésznőket, hogy az előírásnak megfelelően gyűjtsenek anyatejet és a futárszolgálaton keresztül naponta juttassák el a Magyar Vöröskeresztnek, a Szolnok Megyei Tanács 90-es szobájába a gyűjtőhelyre. Hírek Tegnap este megalakult a szolnoki Szociáldemokrata Párt. A párt ideiglenes vezetősége felhívja a régi becsületes szociáldemokratákat, kezdjék meg a szervezést a megye területén és üzemekben és vegyék fel a kapcsolatot a szolnoki központtal. /Ságvári u. 20. Tel: 29-24./ Ma délelőtt 11 órakor tartotta Szolnokon a volt DISZ-Bizottság helyiségében alakuló gyűlését a Forradalmi Ifjúság Szervezete. A Cukorgyár, a Vegyiművek, a Gépállomás, a Sertéstenyésztő, a Kőolajkutató és Termelő Vállalat, az MTH, a DISZ városi bizottság, a gimnázium és Jászapáti ifjúságának küldötte megbeszélést folytattak az új ifjúsági szövetség céljairól és jellegéről. Kifejtették, hogy politikailag függetlenek akarnak maradni. Kezdettől fogva kapcsolatot tartanak a MEFESZ-szel és a középiskolás ifjúsággal. Számos vitás kérdésben még nem született határozat. Felkérik az üzemek fiataljait, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot, telefonszámuk: 18-99. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat a következő felhívással fordult a megye termelőihez. A magyar nép szabadságharca, a forradalom kivívta a parasztság jogos követeléseit is, többek között a forradalmi kormány október 31-től Tejtermelő gazdák, termelőszövetkezetek! Ezekben a napokban Budapest lakosainak, a csecsemők, kisgyermekek, sebesültek, kórházi betegek tejellátása fokozottabb ellátást követel meg tőlünk. Kérjük a tejtermelőket, hogy ennek érdekében igyekezzenek minél több tejet beszállítani, a Tejipari Vállalat tejgyűjtő csarnokaiba. A Tejipari Vállalat október 31-től minden tejet szabad áron vesz át és a tejszállítók kérésére a tej értékét bármikor megtéríti. Az október hónap folyamán beszállított tejért is egységesen, - tehát nem számít, hogy kötelező-e vagy szabad - 2,30 Ft-ot fizet a Tejipari Vállalat. Közöljük továbbá, hogy a tejtermelők tejet is ajánlanak fel a budapesti lakosság megsegítésére. A tejet azonban a helyi tejgyűjtő csarnokokon keresztül ajánlják fel és szállítsák le, mert különben a saját szállításoknál a tejiparnak kanna kiesést okoznak, ami a további begyűjtést zavarja. A felajánlott tejről a tejszállítók kérjenek átvételi elismervényt. A tejet a vállalaton keresztül, minőségi romlás nélkül, Budapest központi elosztó helyére szállítjuk. Így sem közellátásban, sem a tej szétosztásában nem fordulnak elő zavarok. Ismételten kérjük termelőinket, hogy a jövőben is adják át tejfölöslegeiket a Vállalat tejgyűjtő csarnokainak, mert ezzel nagymértékben hozzájárulnak az ország lakosainak jobb ellátásához, illetve szabad hazánk mielőbbi talpra állításához. Szolnok, 1956. november 1. Szolnok Megyei Tejipari Vállalat A Szolnoki Ügyvédi Kamara tagjai november 3-án, - szombaton de. 10 órakor választják meg a kamara forradalmi bizottmányát a kamara szolnoki hivatali helyiségében. A vezetőség kéri a kamara összes tagjait, hogy a kitűzött időben teljes számban jelenjenek meg. A Magyar Jogász Szövetség Szolnok megyei csoportja, a forradalmi bizottmány megválasztása és a Szolnok megyei jogászok állásfoglalásának nyilvánítása céljából, a megye jogászait 1956. november 3-án 12 órakor a Megyei Bíróság I. em. 42. számú szobájában összehívja az előkészítő bizottság. Kérjük az összes jogász pontos megjelenését. Tudósítás három nagyvárosból Ma hajnalban teherautó érkezett az egyetem elé Szegedről. A Szegeden tanuló szolnoki és Szolnok megyei egyetemi hallgató lányok érkeztek haza rajta. Módjukban állt friss tájékoztatást nyújtani a másik Tisza-parti város jelenlegi helyzetéről. Fegyverzaj nincs a városban, viszonylagos csend uralkodik. Jelenleg a harmadik forradalmi munkástanács kezében van a hatalom. Az első két forradalmi munkástanács tagjait az ÁVH részben elfogta, részben szétzavarta. Az ÁVH lefegyverzése csak kedden történt meg. A forradalmi munkásság és az ifjúság mentette meg a munkástanács elfogott tagjait. A jelenlegi munkástanácsban az egyetem minden kara egy-egy fővel képviselteti magát. Kedden alakult meg a katonaság, a rendőrség és a forradalmi ifjúság részvételével a nemzetőrség. Ezek szedték össze és fegyverezték le az ÁVH még le nem szerelt tagjait. Szerdán du. külön egyetemi zászlóalj alakult, egy részük bevonult a Dózsa laktanyába. Szeged határában van az Öthalmi laktanya, ahol több ezer ÁVH-s sorkatona állomásozott. Nagyrészük még a zavaros időben szétfutott, három teherautóval közülük Jugoszláviába keltek át. Nem tudni, milyen fogadtatásban részesültek. A városban a forradalmi munkástanács mellett sztrájkbizottság működik, amely meghatározza, hogy milyen üzemek sztrájkja segíti, vagy gátolja a forradalom ügyét. Élelmiszer szállítmányokat a város nem küld, saját magának van szüksége arra, amit ott termelnek. Az egyetem MEFESZ bizottsága konkrét segítséget biztosít a közellátás üzemeinek. Szovjet csapatok nincsenek a városban, csupán egy kisebb egység, amely a Tisza-hidat őrzi. Ez volt a helyzet tegnap délután. Azóta már biztosan változott, hiszen most rohannak az események. Magyar Függetlenség. A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapja. 1956. november 1. 1. évfolyam. 4. szám. ALJASSÁG, ÁRULÁS! A jászberényi honvédségi alakulat személyi állománya, kevés kivétellel, magáévá tette a forradalmi ifjúság jogos követeléseit. A nyilvánosság előtt kell beszélni azokról, akik aljasul elárulták ezt és a nép szent forradalmát bemocskolták. A budapesti felkelés hírére Jászberényben is kezdetét vette az átalakulás. Somogyi tiszt és szűk törzse ÁVH-tiszteket hanem még katonai (tüzér tiszti) egyenruhába is bújtatott egyet. A személyi állomány felháborodására engedte őket világgá. Igazi szándékát mutatta ki azzal, hogy bíróság elé állítandó (és arra valóban megérett) egyéneket rejtegetett ismét a laktanyában és ugyanott orosz tisztek társaságát is élvezte, miközben Pesten a forradalmi ifjúság vére folyt fegyvereiktől. Nyelvük kitépésével és agyonlövetéssel fenyegette a honvédeket, ha elárulják. A fentieken kívül még sok mást azzal tetézett, hogy "ez a csürhe majd kitombolja magát és újra lesz minden a régiben". Ebből nem kérünk! 1956. október 31-én megtartott ezredgyűlésen teljesen mellőzték, a Forradalmi Katonatanács pedig kiközösítette magából. Sztálin és Rákosi aljas talpnyalói a magyar szabadság és forradalom gálád árulói nyerjék el méltó büntetésüket! Az alakulat becsületes, néphez hű tisztjei és honvédei után Jászberény túlnyomórészt textilipari munkásai és dolgozó parasztjai követelik az igazság teljes érvényesülését! Személyi állomány Budapest Rólunk beszél a világ. A magyar ifjúság hősiességét dicsérik a világban a rádió valamennyi hullámhosszán. Budapest a hősök városa, ahol véghezvitték a lehetetlennek hitt csodát: egy talpig vasba, fegyverbe öltözött hatalommal szemben kivívták az osztatlan szabadságot. A fővárosban kirakatok ezrei összezúzva, a Nyugati-pályaudvar csarnokának ablakai kitörve. A szovjet harckocsik lánctalpai tönkretaposták a járdaszigeteket, kidöntögették a lámpaoszlopokat, a harckocsi lövegek nyomai feketén tátonganak a tetőkön, bérházak falaiban. A Rádió épülete a szó legszorosabb értelmében elvesztette arculatát, körülötte harckocsik, páncélautók és összeégett ÁVH-s tehergépkocsik roncsai hevernek. A Nagykörút és az Üllői-út kereszteződésénél mind a négy sarokház tönkrelőve, a födémeket kívülről lehet számolni és a leomlott falak között a rommá lőtt lakások mutatják magukat. Ezek a nyomai az immár elcsitult harcnak. És a szabadságharcosok, a tegnapi ütközetek hősei ma a rend fenntartói. Géppisztolyos, kézigránátos fiatalok állnak őrt a főútvonalakon, a középületek kapuiban, a szerkesztőségek előtt. Mellettük a néphez hű honvédség képviselői, szintén fegyverrel. Vigyázzák a rendet, amire most a legnagyobb szükség van. Az egyetértés, a testvéri együvé tartozás soha nem volt olyan nagy a főváros lakosságában, mint ezekben a napokban. Csak egy jel kellett s máris százezrek vonultak az utcára, hogy a tüntetők közé álljanak. Kevés volt a szó, annál több a tett és azzal a harccal, amit az egyetemisták elkezdtek, az egész főváros, majdan az egész ország azonosította magát. Amilyen erővel síkraszálltak október 23-án a nemzeti megújhodás eszméi mellett, ma ugyanolyan egyöntetűséggel visszhangzik a főváros attól a követeléstől, hogy a szovjet csapatok haladéktalanul vonuljanak ki az országból. Cirill és latin betűkkel követelik a felírások tízezrei Magyarország megszállásának azonnali megszüntetését. A szovjet nagykövetség a Központi Katonai Forradalmi Tanács egyik tagjának jelenlétében a jugoszláv követség képviselőjének, valamint az egybegyűlt külföldi újságíróknak ma du. 17 óra 20 perckor a következő nyilatkozatot adta a szovjet csapatmozdulatokról: "A Magyarországon települő két szovjet hadtest 14 nap óta ellátást nem kapott. A kiszállítást üzemanyag és egyéb anyagok hiányában nem tudták végrehajtani. A magyar hatóságok az üzemanyag kiszolgáltatását megtagadták. Ezért igen nagy hadtápegységeket, erős páncélos és tüzérségi biztosítással mozgatnak keletről nyugat felé. A Szolnokon áthaladó egységek Cegléd térségétől nyugatabbra mennek." A fentieken kívül a kora délutáni órákban egy magyar repülőgép több ENSZ újságíróval végigrepülte a felvonulási útvonalat, azon fénykép és filmfelvételeket készítettek. E felvételeket a külföldi televíziós állomásoknak továbbítják. Dombóvárról és általában a Dunántúlról a csapatmozgások iránya kelet. Az a szándékuk a szovjet közlés szerint, hogy erőiket a Duna-Tisza közén gyülekeztessék és kelet felé kivonják az országból." Hírt kaptunk még arról is, hogy a pápai és a veszprémi repülőteret a szovjet csapatok kiürítették. Kis Újság. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja. 1956. november 1. Olimpikonjaink az olimpiászon a vértanúk szellemében küzdenek Az utolsó pillanatban némi változást eszközöltek az olimpiai csapat összeállításában. Itthon maradtak az alelnökök és osztályvezetők, helyettük néhány versenyző és edző került az elutazók közé. Az indulás előtt a szabadsághegyi Golf-szállóban és a Margitszigeten gyülekeztek az olimpikonok. A szálló halljában Benedek Gábort, öttusázó világbajnokunkat állták épp körül. Tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott Szepesi rádió-bemondó nevükben tett rádiónyilatkozata miatt. Hadd idézzünk a nyilatkozatból: "... Ezúton jelentjük ki, néhány órával az olimpiászra való indulás előtt, hogy teljes mértékben azonosítjuk magunkat a magyar nemzet forradalmi megmozdulásával, hiszen közülünk is többen voltak, akik aktívan részt vettek a szabadság kivívásában." "Ígérjük - szól tovább a nyilatkozat -, hogy az olimpiai játékokon a nemzeti forradalom vértanúi által megszentelt szellemben fogunk küzdeni a magyar nemzet dicsőségéért. A magyar csapat Kossuth-címerrel és gyászszalaggal vonul fel az olimpiászon." Benedekkel az élen az öttusázók kezdik az aláírást, majd az úszók és vízilabdások következnek, Magyar, Markovics és a többiek aztán a kenusok, kajakozók, Hatlaczky és társai, három atléta: Kovács József, Jeszenszky, Klics. Meg kell mondanunk, vita folyt azon, kiutazzanak-e olimpikonjaink, avagy sem? Iharos jelentette, most nem olyan időket élünk, hogy sportversenyeken vegyünk részt. Itthon is maradt. A többiek úgy vélekedtek: az útiköltség úgyis ki van fizetve és most úgy használnak többet a szabadság ügyének, ha ott lesznek a világ majdnem valamennyi nemzete találkozóján. - Ne várjanak tőlünk sok olimpiai bajnokságot - mondják búcsúzóul -, de azt megígérjük, mindent megteszünk, hogy becsülettel helytálljunk a küzdőporondon. A nemzeti szabadság követei is leszünk. Magyar Szabadság. Független demokratikus napilap. 1956. november 1. Mindszenty József hercegprímás kiszabadításának hiteles története Három honvédtiszt várja Tildy Zoltán államminisztert az Országház egyik szobájában: Pálinkás Antal őrnagy, Molnár Bertalan és Deák János hadnagyok. Ők kísérték Budapestre Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érseket, kiszabadítása után. Most Tildy Zoltán hívására jöttek ide a küldöttségekkel, gondokkal teli parlamentbe. Várnak. Közben faggatják őket, s ők válaszolnak mindenkinek, bármily sokszor változik, cserélődik is az őket körülölelő embergyűrű. Egymásnak adva a szót, így mondják el a kiszabadítás történetét: - Mindszenty József Rétság mellett, Felsőpetényben egy elkülönített kastélyban házi őrizetben élt - kezdi Molnár Bertalan. - Az oroszok felszólították a múlt héten, hagyja el a kastélyt, biztosabb helyre viszik. Visszautasította. A rétsági laktanyában kedden délután alakult meg a forradalmi katonai tanács, s úgy határozott: kiszabadítja fogságából az igazságtalanul üldözött hercegprímást. Pálinkás Antal őrnagy így folytatja: - Rövid tűzharcban elkergettük a kastélyt őrző államvédelmistákat, és utána a laktanyába vittük Mindszenty Józsefet. Meleg fogadtatást rendeztünk a tiszteletére. Az éjszakát nálunk töltötte. Közben pesti forradalmárok, egyetemisták, folyamőrök és munkások is jöttek hozzánk. Ők is a prímás kiszabadítására indultak, de már csak szabadságának üdvözlésére érkeztek. - Reggel indultunk Pestre - mondta tovább az őrnagy. - Vácott, virággal árasztották el a bíborost vivő autót. A prímás áldást osztott az út mentén felsorakozott népnek. Tovább, falvakban és kisvárosokban, mindenütt nagy ünnepléssel fogadták a hercegprímást. Pesten éljenzett az utca, Budán, az Úri utcai érseki palota előtt hatalmas tömeg várta őt. Amikor meglátták az érkező gépkocsit, s benne Mindszenty Józsefet, elénekelték a nemzeti Himnuszt, majd a pápai himnuszt. A prímás főpásztori áldását adta az egybegyűltekre, és pár szóval megköszönte a ragaszkodást. Ezután a bíboros visszavonult palotájába, és csendes szentmisét mondott. - Ennyi a történet - ismételgeti tizedszer, huszadszor a három katona. Ekkor kinyílik a szoba ajtaja és Tildy Zoltán lép be. Pálinkás őrnagy az államminiszter elé lép, és jelenti, hogy feladatát teljesítette. (Forrás: A fennmaradt műsorborítékok tartalma, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. A beolvasás sorrendje nem állapítható meg. Közli: Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok, 1956. A szolnoki rádió műsora 1956. október 26. - november 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5). ID: 20862