Hírek: Ismertetjük a népköztársaság elnöki tanácsának törvén…
KOSSUTH-adó
KOSSUTH-adó
Hírek:
Ismertetjük a népköztársaság elnöki tanácsának törvényerejű rendeletét a rögtönbíráskodásról: – Az a körülmény, hogy nagy mennyiségű lőszer van ellenforradalmi elemek, hivatásos bűnözők, felelőtlen zavartkeltők és fegyvertartásra nem jogosult más személyek birtokában, akadályozza a rend helyreálltát és veszélyezteti az állampolgárok személyi, valamint vagyonbiztonságát. Népköztársaságunk ellenségei fegyverek birtokában gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza és megfélemlítik azokat a becsületes dolgozókat, akik békés, alkotó munkájukkal egész népünk érdekeit kívánják szolgálni. A becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket ennek a tűrhetetlen állapotnak megszüntetése érdekében. Ennek megfelelően a népköztársaság elnöki tanácsa az alábbiakat rendeli el:
1. §./ A népköztársaság elnöki tanácsa rögtönbíráskodást 1956. évi december hó 11. napjának 18 órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére az alábbi büntettek tekintetében elrendeli: Gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, közérdekű üzemek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett büntett bhe – 73-as pont és a bhe 172-es pont. Ezeknek a büntetteknek a kísérlete: lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetőleg robbanóanyag engedély nélküli tartása.
2. §./ Azok, akik lőfegyvert, lőszert, robbanó anyagot, stb. engedély nélkül tartanak birtokukban, az 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájáig kötelesek a fegyveres karhatalom bármely szervénél beszolgáltatni. Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése és a beszolgáltatási határidő között fegyvereiket stb. beszolgáltatják, fegyverrejtegetés címén nem büntethetők.
3. §./ 1. Az első szakaszban meghatározott büntettek elkövetésére létesült szövetség és az ezekre irányuló szervezkedés is rögtönítélő bírósági eljárás alá esik.
2./ Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy más személy lőszert, lőfegyvert, stb. engedély nélkül tart birtokában és ezt a hatóságnak mihelyt lehetséges, nem jelenti be, büntettet követ el és rögtönbíráskodás alá esik. Ez a rendelet nem vonatkozik az 1950. 2. .... 29. szakasza szerinti hozzátartozókra.
4. §./ A rögtönbíráskodás kihirdetéséről a kormány gondoskodik. A kihirdetés sajtó, rádió és falragasz útján történik. A rögtönbíráskodási eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. A népköztársaság elnöki tanácsa más rögtönítélő tanácsok kijelölése iránt is tehet intézkedést.
A rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapítására a népközt. elnöki tanácsa a kormányt felhatalmazza.
A fegyveres gyár- és üzemőrségek fegyvertartásának módját külön törvényerejű rendelet szabályozza.
5. §./ A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1956. december 9. Dobi István s. k. Kristóf István s. k.
A népköztársaság elnöki tanácsának törvényerejű rendelete a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról:
– Egyes üzemeknél, gyáraknál, a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaiktól ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekeznek rávenni. Szükségessé vált emiatt a munkásőrségek fegyverviselésének törvényes alapon való rendezése. Ennek érdekében a népközt. elnöki tanácsa az alábbiakat rendeli el: I. §/ A gyárakban, üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél szervezett munkásőrség vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 óráig kötelesek a birtokukban lévő lőfegyvereket, lőszert, robbanó anyagot – az illetékes rendőrhatóságnál bejelenteni és a fegyverek, stb. tartására engedélyt kérni.
II. §./ a fegyvertartási kérelem elbírálásig a munkásőrség fegyverét megtarthatja.
III. §/ Azt a munkásőrség-vezetőt és munkásőrség-tagot, aki a bejelentést szándékosan elmulasztja, illetve más módon meghiúsítja, vagy pedig a fegyvertartásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert, stb. tart, a népköztársaság elnöki tanácsának törvényerejű rendeletében meghatározott rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni. IV. §./ a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1956. december 9. Dobi István s. k. és Kristóf István s. k.
A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozott az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban.
– A forradalmi munkás-paraszt kormány a népköztársaság további védelme, a törvényes rend további biztosítása érdekében és a dolgozó nép érdekei védelmében egyes rendkívüli intézkedéseket hozott. Ezeket a rendkívüli intézkedéseket az alábbi okok és körülmények tették szükségessé:
A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4. óta hozott határozott intézkedéseket tett az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverésére, politikai befolyásának elszigetelésére, a termelő munka megindítására és zavartalan folytatására, a törvényes rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására. Ezek az intézkedések, valamint karhatalmi szerveink megerősödése és határozott fellépése az ellenforradalmi erőkkel szemben, a budapesti munkásság tüntetése a törvényes rend helyreállítása mellett – gyűlöletet és elkeseredést váltottak ki az ellenforradalmi erők soraiból.
Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról. Nem törődve dolgozó népünk azon óhajával, hogy minél előbb helyreálljon országunkban a törvényes rend és mindenütt zavartalanul folyjon a termelő munka, újabb és újabb támadásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesztés, a terror, a sztrájkra való felhívás és az újabb fegyveres provokáció.
December 4-én például Budapest egyes helyein nő-tüntetéseket szerveztek. A tüntetésen részt vevő nőket a Hősök teréről a Kossuth Lajos-szoborhoz akarták felvonultatni. Körülbelül 150 főnyi tüntető tömeg el is jutott az Alkotmány utcán keresztül a Kossuth Lajos térig, ahol karhatalmi alakulataink oszlásra szólították fel őket. Már ezt megelőzően karhatalmi alakulataink észrevették, hogy a Kossuth-szoborral szemben lévő Kúria épületének padlásablakaiban az ellenforradalmi provokátorok gépfegyver-tüzelőállásokat létesítettek, azzal a galád céllal, hogy az általuk megszervezett tüntetők résztvevői között ők maguk vérfürdőt rendezzenek és a történtekért a kormányra hárítsák a felelősséget.
Pontosan ugyanilyen recept szerint, ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tüntetést december 8-án Salgótarjánban, ahol sajnos, a provokáció részben már sikerült.
Azon a címen, hogy az ugyanaznap reggel őrizetbe vett Gál Lajost, kisterenyei lakost, aki demokrácia-ellenes röpcédulákat terjesztett és a bányászok között sztrájkra uszított, és Viczián Tibor, szupataki lakost, aki a népköztársaság elleni fegyveres szervezkedés miatt 12 évi börtönre volt ítélve, ki akarják szabadítani – tüntetést szerveztek a rendőrség ellen. Erőszakkal hajtották ki az üzemekből a dolgozókat. A főkapitányság és a megyei tanács előtt így összegyűlt tömegre, a karhatalom tagjaira, az ellenforradalmi provokátorok golyószórókból és géppisztolyokból tüzet nyitottak és kézigránátokat dobáltak. E provokációnak több halálos és sebesült áldozata volt.
Hasonló céllal provokációkkal kísérletezett az ellenforradalom a napokban Tatabányán, Békéscsabán és Battonyán.
Az ellenforradalmi erőknek a véres provokáció kirobbantására irányuló törekvéseit megkönnyíti az a körülmény, hogy a lakosság birtokában még mindig igen nagy számban vannak törvénytelenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az ellenforradalmi elemek napról napra fegyveres támadásokra, gyilkosságok és rablótámadások elkövetésére használják fel a békére és nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ezt tette szükségessé, hogy a kormány a fegyverek rejtegetőivel szemben erőteljesebb fegyverekhez nyúljon, kihirdesse a statáriumot.
Az ellenforradalom a munkásszervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésére. Ezek közül elsősorban a munkástanácsokon keresztül próbálja érvényesíteni befolyását. Az október 23-kát követő napokban az ország minden termelő üzemeiben létrejöttek az ideiglenes munkástanácsok. A demokratikusan megválasztott munkástanácsokban az igazgatási jogkörükön keresztül érvényesülnie kell a munkásönkormányzatnak. A munkástanácsok rendszerének teljes kialakítása fontos eszköze a munkásosztály kezében a régi bürokratikus gazdasági vezetés hibáinak kijavításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány éppen ezért törvényerejű rendeletben szabályozta a munkástanácsok működését, a jövőben határozottan támaszkodni kíván a munkásokra, ezekre a fontos szervezetekre.
Budapesten és az ország más területein hetekkel ezelőtt minden törvényes alap nélkül, a kormányszervek figyelmeztetése ellenére megalakultak a munkástanácsok kerületi szervei is.
A forradalmi munkás-paraszt kormány nem értett egyet a munkástanácsok kerületi szervezésével és nem is ismerte el azokat. A budapesti munkástanács tagjaival ugyan – saját kérésükre – több alkalommal tárgyalt, azt remélve, hogy a budapesti munkástanács segítségére lehet az üzemi munkástanácsoknak feladataik elvégzésében.
A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi munkástanácsok nem segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előírt feladataik elvégzésében. A budapesti központi munkástanács eddig kibocsátott négy körlevelében egy szó utalás sem volt az üzemi munkástanácsok tényleges feladatairól, mint pl. a dolgozók igazságérzetét sértő, sok vonatkozásban helytelen bérrendszer átalakításáról, a termelés jobb megszervezéséről, stb.
A budapesti munkástanács tagjai ezzel szemben arra törekedtek, hogy csak politikai kérdésekkel foglalkozzanak, s a munkástanácsok kerületi szervezeteit a törvényes végrehajtó államhatalmi szervekkel szemben új államhatalmi szervvé építsék ki. A budapesti központi munkástanácsba befurakodott egyes ellenforradalmi elemek, mint pl. Nemeskéri-Kiss Imre, volt tőkés család tagja, csalásért elítélt személy, aki hamisított megbízólevéllel épült be a munkástanács vezetésébe, és Mester Endre, a MÁV-igazgatóság dolgozója, aki népi államhatalmunk elleni röpcédulákat sokszorosított és terjesztett és más hozzájuk hasonló személy, célul tűzték ki a rendőrség lefegyverzését és kézbevételét.
Az utóbbi napokban megtartott illegális országos értekezleten pedig a budapesti munkástanács résztvevőinek többsége újabb vérontásra, fegyveres provokációkra és sztrájkra uszítottak.
A forradalmi munkás-paraszt kormány igen nagy türelmet tanúsított a budapesti munkástanáccsal szemben, látván azt, hogy annak tagjai között becsületes munkásemberek is vannak, akikkel a kormány mindig szót értett. Bebizonyosodott azonban, hogy a budapesti munkástanácsban a józan munkásemberek nem tudják akaratukat érvényesíteni a többségben lévő ellenforradalmi elemekkel szemben, akik egyre nyíltabban az ellenforradalom eszközeivé akarják változtatni a budapesti munkástanácsot.
Ellenforradalmi céljaik elérésére az egyes megyékben törvénytelenül működő területi munkástanácsokat is fel akarják használni. Éppen ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány a budapesti központi munkástanácsot, a budapesti kerületi munkástanácsokat, a vidéki, megyei és városi munkástanácsokat törvényen kívül helyezi és működésüket azonnali hatállyal megszünteti.
Ugyanakkor azonban a forradalmi munkás-paraszt kormány utasítja az összes ipari minisztériumokat, iparigazgatóságokat és tanácsi szerveket, hogy az üzemi munkástanácsoknak nyújtsanak messzemenő támogatást gazdasági feladataik elvégzéséhez, a törvényben előírt jogaik és kötelességeik gyakorlásához.
Ismeretes, hogy az üzemi munkástanácsokban is vannak még oda nem való elemek, ami szintén gátolja az üzemi munkástanácsok működését. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az a véleménye, hogy a munkástanácsok megtisztítása az oda nem való elemektől minden üzemben elsősorban a dolgozók ügye. Sok helyen a munkástanácsok felelőtlenül tékozolják az üzem javait, ami egyet jelent az állam vagyonának elherdálásával, az üzem dolgozóinak megkárosításával. Egyes üzemekben, mint pl. az Egyesült Izzóban milliós összegeket herdáltak el forradalmi alap címén.
A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívja az üzemek dolgozóinak figyelmét arra, hogy segítsék és támogassák a munkástanácsok tevékenységét, ellenőrizzék pénzgazdálkodásukat, együttesen segítsenek a régi bürokratikus vezetés hibáinak kiküszöbölésében. A forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja azt is, hogy a budapesti munkás-paraszt kormány (sic!) tagjaiból és szakembereiből előkészítő bizottság alakuljon. / folytatás a következő oldalon./
A forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja azt, hogy a bp-i munkástanács tagjaiból és szakembereiből előkészítő bizottság alakuljon, amely kidolgozza az iparkamarák és a termelők tanácsának szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a dolgozókkal való nyilvános megvitatás után jóváhagyásra az országgyűlés elé kell terjeszteni. E rendkívüli intézkedések megtételére az ország és a nép érdekei késztették a kormányt. Az ország dolgozó népe már hosszú idő óta sürgeti, tegyen a kormány határozott intézkedéseket az ellenforradalmi erők végleges megfékezésére, a rend és a nyugalom biztosítására. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívja a békére, rendre és nyugalomra vágyó lakosság tömegeit, legyenek segítségére az ellenforradalmi provokátorok felszámolásában és az ország törvényes rendjének mielőbbi és végleges biztosításában. –
Ismertettük a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatát az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban.
/ 18 Óra 42 perckor az ember tragédiájá-nak nemzeti színházi hangfelvételét sugározták. A szünetben a fent közölt rendeletet, majd utána folytatták a közvetítést. Monitoring./
(A szöveg forrása: Szabad Európa Rádió, Hungarian Monitoring, 042. kötet, 1649–1656. oldal)
ID: 21605